Karsai László és az idegenrendészet

„»Idegenrendészet (külföldiek rendészete): (1) a külföldi állampolgárok beutazásával és tartózkodásával összefüggő jogszabályok összessége. (2) A tartózkodás helye szerinti ország területére engedély nélkül, ill. meg nem engedett módon beutazó vagy Magyarország területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldivel (a tartózkodás helye szerinti – állampolgársággal nem rendelkező személlyel) szemben indított hatósági jogalkalmazói tevékenység, feltéve, hogy nincs helye menedékjogi eljárásnak).« Rendészettudományi szaklexikon. Főszerkesztő: Boda József. Budapest, 2019. Dialóg Campus Kiadó, 365. old.

Gondoltam, idézem a legújabb szaklexikont, amelynek hivatkozott szócikke nem új keletű. Ezt a fogalmat és »rendszert« használták az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának évei alatt az illetékes magyar hatóságok, és ez »járta« a Horthy-korszakban is. Mindezekről törvények – 1903. évi V. törvénycikk a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról, 1930. évi XXVIII. törvénycikk a külföldieknek a magyar korona országai területén lakhatásáról szóló 1903. évi V. tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról –, miniszteri rendeletek, többek között A m. kir. belügyminiszter 100.000/1930. B. M. számú rendelete, a külföldiek az ország területén lakhatásáról szóló 1903: V. tc., illetőleg az ennek a módosításáról szóló 1930: XXVIII. tc. végrehajtásáról szóltak, és azokat alkalmazták.”