Gondoltam, idézem a legújabb szaklexikont, amelynek hivatkozott szócikke nem új keletű.
„»Idegenrendészet (külföldiek rendészete): (1) a külföldi állampolgárok beutazásával és tartózkodásával összefüggő jogszabályok összessége. (2) A tartózkodás helye szerinti ország területére engedély nélkül, ill. meg nem engedett módon beutazó vagy Magyarország területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldivel (a tartózkodás helye szerinti – állampolgársággal nem rendelkező személlyel) szemben indított hatósági jogalkalmazói tevékenység, feltéve, hogy nincs helye menedékjogi eljárásnak).« Rendészettudományi szaklexikon. Főszerkesztő: Boda József. Budapest, 2019. Dialóg Campus Kiadó, 365. old.
Gondoltam, idézem a legújabb szaklexikont, amelynek hivatkozott szócikke nem új keletű. Ezt a fogalmat és »rendszert« használták az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának évei alatt az illetékes magyar hatóságok, és ez »járta« a Horthy-korszakban is. Mindezekről törvények – 1903. évi V. törvénycikk a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról, 1930. évi XXVIII. törvénycikk a külföldieknek a magyar korona országai területén lakhatásáról szóló 1903. évi V. tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról –, miniszteri rendeletek, többek között A m. kir. belügyminiszter 100.000/1930. B. M. számú rendelete, a külföldiek az ország területén lakhatásáról szóló 1903: V. tc., illetőleg az ennek a módosításáról szóló 1930: XXVIII. tc. végrehajtásáról szóltak, és azokat alkalmazták.”
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
