A kérdésre, hogy mi a baj az SZFE-vel, miért kell változtatni, ezt mondod:
3., Mivel ugye nem tanítottam ott, ez számomra egy nehéz kérdés, és sokszor veszélyes is, hogy az ember csak a hallomásokra alapoz. Ilyen dolgok is elhangzottak ugye, hogy »a képzés színvonala« vagy »az ideológiai befolyásolás«, de itt szerintem a leglátványosabb és legfontosabb lépések egyike az infrastruktúra javítása kellenehogy legyen. Meggyőződésem, hogy még mindig ugyanazok az öltözők, ugyanazok a tantermek vannak, mint annak idején, amikor én ott voltam. Fontos lenne az életkörülmények, vagy a tanulási körülmények megváltoztatása vagy például a kollégium kérdé Ehhez azonban nagyon üdvözítő lenne, ha mindannak az energiának egy részét, amit a Hallgatói Önkormányzat az ellenállásba fektet, át tudná konvertálni afelé, hogy mi az, amit közösen meg lehet csinálni. Hiszen a szándék megvan, és lassan megfelelő mennyiségű pénzt is rendel mellé a kormány.
No, itt már nem tudlak megvédeni, Zoli. Nem tanítottál ott – ez igaz, s ha itt befejeznéd a választ, legalább azt érteném, hogy Neked mi a bajod az intézménnyel. De sajnos folytatod, s olyan súlyos, színvonaltalan vádaskodásba kezdesz, amelyek kb. a »nem zörög a haraszt…« típusú, öt kisüstit követő, kocsmai beszélgetések miliőjét idézi (»hallomásból«…«ilyen dolgok is elhangzottak ugye..« – azért ez az ’ugye’ nagyon tetszik. Olyan bizalmas, családias, összekacsintós, talán hatásszünetet is tartottál! Erős, na! Csak a hívószavakat mondod ki – »a képzés színvonala«, »ideológiai befolyásolás« -, de persze ez nem a Te véleményed, áááá, dehogy, má’ mér’ is mondanál ilyent?!, de spongyát ezekre a csúnya hallomásokra, ugye, mert most jön a lényeg! Végre lesz pénz, paripa, fegyver! Miénk lesz az egész, és akkor ez a végtelenül lerobbant infrastruktúrájú SZFE csodapalotát kap, jön a 21. század, hát miért nem értitek ezt, hallgatók, HÖK-ösök?! Zoli, ez az érvelés annyira cinikus és arrogáns, hogy az már-már lefegyverző. Másfelől nézve persze akár meg is lehetne köszönni, hogy ennyire őszinte voltál, hiszen itt kimondtad azt, amit én az SZFE vezetői értekezletein évek óta mint rémálmot időről-időre elmondtam: hogy hiába kérjük infrastrukturális gondjaink megoldását a fenntartótól, a minisztériumtól, a kormánytól, a hatalomtól, mivel ellenségnek vagyunk kikiáltva, hagyják, hogy végtelenül lerohadjon minden épületünk, műszaki felszereléseink tönkremenjenek, s csak soha be nem váltott ígéreteket kaphatunk – az elmúlt nyolc évben tizenhárom (!) épületet, helyszínt, campust kaptunk meg majdnem, aztán valahogy mindegyik terv kútba esett… De ha a hatalomhoz dörgölőző, azt alázattal kiszolgáló, az SZFE-t gyűlölő, ámde egyáltalán nem ismerő társaság, élén Vidnyánszky Attilával átveheti az intézmény irányítását, azonnal megnyílnak majd a pénzcsapok. Most pontosan ezt hirdeted meg, Zoli, jól értem, ugye? Meg hogy a hallgatók is jobban tennék, ha alma mater-ük értékeinek védelme helyett luxus-kollégiumról kezdenének – garantáltan sikeres! – tárgyalást Veled, a kuratóriummal. Szép, új világ, gratulálok, jó munkát! Ja, és a tanárok is kapnak majd jó nagy fizetésemelést, teszed hozzá a következő bekezdésben.
4., …ott van az a hiányérzet, hogy a polgári színházakból nem volt szinte egyetlen tanár sem az utóbbi é Valamiért nem lehettek ott, valamiért nem tartották fontosnak, hogy közülünk bárkit megszólítsanak. Azért ez joggal veti fel a kérdést, hogy ennek vajon mi volt az oka? Erre nekem van egy magyarázatom, de nem akarok abba a csapdába esni, mint a másik oldal, hogy állandóan sugallnak vagy sejtetnek valamit. Nekik kellene választ adni erre, hogy ennek mi volt az oka, és miért ragaszkodnak ehhez a zártsághoz.
Zoli, annyi sok baj van ezzel a gondolatfutamoddal is! Mert mit jelent az, hogy »polgári színház«? Adj egy definíciót, utána sorold fel az így kialakított esztétikai (?), szociológiai (?) színház-besorolás szerinti színházakat, azután kezdd újra a mondatot. Hogy honnan nem kerültek be tanárok az SZFE-re. Vagy hogy kinek, miért kellett volna oda bekerülnie. És itt sajnos nevek kellenek, meg tények, meg végzettségek, meg bizonyított pedagógiai képességek, meg teljesítmények, sok-sok év munka, Zoli, nem kaposvári egyetemszétverés, meg soha meg nem tartott órák, meg szélnek eresztett hallgatók. És újra ott ez a minden mondandódat visszavonni kész »szinte«: most akkor volt tanár meghíva az SZFE-re – valahonnan…-, vagy nem volt? Elárulom: volt, például Vidnyánszky Attila (dióhéjban: Máté Gábor osztályában tartott kurzust, amelyet nem fejezett be, a vizsga elmaradt – láttam a ’vizsgaelőzetes’-t, igazán izgalmas, jó munka volt, csak éppen félkész állapotot tükrözött, ez nem jó egy egyetemen; legközelebb fél évet kellett volna tanítania a Háry Jánost, de csak háromszor jelent meg, sajnos meg sem izente, hogy nem jön többet, a vizsga elmaradt; ez nálunk nem szokás Zoli , mi megtartjuk az óráinkat). De hiszen ezekről az esetekről biztosan tudsz, de akkor meg miért sugallod, hogy nem volt. És ki az a »közülünk«? Én eddig azt hittem, hogy Te közénk tartozol, én meg közétek, mármint hogy magyar színházi szakemberek vagyunk mind, Benned egyenesen a magyar színművészek egyik kiemelkedő tudású alakját tisztelhetjük. De hiszen ültünk is együtt éveken át olyan bizottságban, ahol mintha ugyanannak a közösségnek a tagjaiként lettünk volna jelen. (Sőt, Vidnyánszky Attila is ott ült velünk.) »Sugallnak«, »sejtetnek«, mondod, de »Te nem akarsz ebbe a hibába esni…« – ez különösen szép az előző válaszod fényében! Ugyanakkor – komolyra fordítva a szót – ez annyira arcpirító, hogy csak azt tudom elképzelni, a publikálás előtt nem nézted át az interjú szövegét. Hiba volt.
5., …Ők magukat akarják kivéreztetni az ellenállás elnyújtásával.
Bocsánat, erre nem gondoltam. Perverz, mazochista hülyék gyülekezete vagyunk. Ezen változtatni kell. De tényleg. Nuku ellenállás (ami még nincs is egyébként, mit ezt fentebb próbáltam kifejteni), kell a vérünk másra, ne véreztessünk tovább, igazad van! Holnap szólok a többieknek, hogy ők se akarják kivéreztetni magukat. Én már nem akarom. Köszönöm, Zoli, ez jó, nevelőszándékú mondat volt.
A következő kérdést teljes egészében idézem:
A jelen helyzet sértettjei azt szerették volna, hogy három tagot az egyetem szenátusa delegálhasson a kuratóriumba, de nem így történt. Azt nehezményezik, hogy a rektor megválasztása az önök jogkörébe fog tartozni. Akkor mégiscsak csorbul az autonómia…
A válaszod:
6., Nem teljesült egy elvárás. De úgy gondolom, hogy a tulajdonosnak – aki egy ekkora arculatváltást finanszíroz mint fenntartó – joga van hozzá, hogy ő határozza meg a kuratórium tagjait. A törvény is erre ad felhatalmazást. Erről hosszú évekig lehet vitatkozni majd, hogy helyes volt-e vagy sem, de szerintem minél előbb elkezdjük a munkát, annál előbb elsimulnak majd az indulatok.
Hogy is van ez? Miről beszélsz? Hogy jön ide ez az »ekkora arculatváltás-finanszírozás«? És miért nem a kérdésre válaszolsz? A hölgy nem vonta kétségbe, hogy joga volt erre a fenntartónak, hiszen ez kötelessége is, ne feledjük el, s még törvénye is volt ehhez! – hanem hogy miért nem került be senki az SZFE szenátusa javasolta kurátor-listáról a kuratóriumba? Nyilván egyet fogsz érteni velem abban, hogy az elemi udvariasság körébe tartozik, hogy meg kellene mondani, mi volt a kifogás a listánkon szereplő, köztiszteletnek örvendő magyar, kultúraszerető, az SZFE értékeinek megőrzéséért vállaltan elkötelezett művészek és gazdasági emberek ellen (Eötvös Pétertől Udvaros Dorottyáig). Ehelyett azt mondani erre is, hogy »erről hosszú évekig lehet vitatkozni«, meg hogy »majd elsimulnak az indulatok«, már ne is haragudj, de nyegle, cinikus hozzáállás, szőnyeg-alá-söprés, méltatlan Hozzád, méltatlan a pozíciódhoz, s bizony baljós előjel a »majdani tárgyalásokhoz«.
Az időzítésre és az információ-átadásra vonatkozó felvetésre így válaszolsz:
7., Lehet, hogy konkrétan a változtatás tényéről későn szóltak nekik, de a változtatás szándékáról mindenképpen tudtak. Az én információim szerint erre annak idején nem volt fogadókészség, de erről Attila sokkal többet tud mondani.
Azt hittem, Zoli, az előző gondolatfutamoknál már nincs lejjebb. De rámcáfoltál. Mintha egy kabaréjelenetben lennél, úgy beszélsz… Mert hát mit jelent az, hogy »konkrétan a változtatás tényéről későn szóltak«?! Nem későn szóltak, Zoli, hanem a következő apróságokról egyáltalán nem tájékoztattak minket: a törvénytervezet beadásáról, a szeptember 1-i átállási határidőről az átállás dátumának előrehozásáról, miként a kuratórium névsoráról sem. Konkrétan hónapok, sőt évek óta nem kaptunk válaszokat, kedves Zoli, bármit kérdeztünk, lett légyen szó új campusról, finanszírozásról, rektorról. De abban feltétlenül egyetértünk, hogy minderről »Attila sokkal többet tud mondani.« Biztos mondani is fog. Mindenesetre figyelmedbe ajánlom – ha még nem olvastad volna – egyetemünk hírleveleit, különös tekintettel a III. számúra -, ezekben megtalálod a modellváltás elmúlt hónapjainak nagyon pontos dokumentációját. Tényekre lesz majd az eljövendő interjúidhoz. Használd őket, kérlek!
Az interjú befejező részére nem térek ki, levelem már így is nagyon hosszúra sikerült. Sok sikert kívánok a végén megfogalmazott békülési szándékodhoz, váljon valóra reményed, hogy nyugodt lesz az évkezdés. Én biztosan nem foglak ebben Téged, Titeket zavarni.
Üdvözlettel
Gyuri
Budapest, 2020. augusztus 9.”