A momentumosok – nagyon kreatívan – ugyanazokkal a szólamokkal petícióztak, amikkel a kisdékások vízibicikliztek. A nyaralásukat strandolás helyett standolással töltő momósok petíciójának lényege egyébként az, hogy „minden balatoni településen biztosítani kell, hogy egy szabadstrand minden körülmények között elérhető legyen”. Nos, jelenleg több olyan település is van, ahol 5-6 szabadstrand működik. A petíció tehát elvileg lehetővé tenné a Momentum számára, hogy ezeken a helyeken 4-5 szabadstrandot megszüntessen vagy éppen fizetőssé tegyen – ha esetleg kormányra kerülne, vagy a balatoni települések valamelyikén többséget szerezne az önkormányzati képviselőtestületben.
Tessék megtanulni a sorok között olvasni, ahogyan régen! Szükség lehet még rá.
Természetesen megjelent a Magyar Tengeren az MSZP is, mégpedig egy merőben új, innovatív ötlettel: standolásos aláírásgyűjtéssel! Nincs igazság, ha ezzel se kerülnek be a világpolitikai reformvívmányok toptenjének dicsőségcsarnokába. De ott volt a helye a tóparton a szélsőballiberális Jobbik üdvöskéjének, Potocskáné asszonynak is, aki két teljes napon át ette az éhezők keserű kenyerét. Izé, nem ette. Éhségszrtájkolt ugyanis. 48 teljes órán, illetve tűzön-vízen át. Nem engedett a negyvennyolcból, pedig ketten is megkísértették: először maga az ördög, az exjobbikos vadhajtás, Bede Zsolt kínálta lángossal és sörrel, majd egy földre szállt angyal, a saját édesanyja (sőt: Édesanyja) kérdezte meg tőle ártatlanul naiv aggodalommal: »Holnap van valami ebéded?«. Bevallom, ettől a momentumtól elérzékenyültem. Igen, ilyen egy igazi Édesanya: nem szeretné, hogy gyermeke üres gyomorral éhségszrtájkoljon. Éhségszrtájk ide vagy oda, enni azért mégiscsak kell.