„Elsősorban a bevándorlás következtében viszonylag jelentősen megnőtt Ausztria lakossága. Az idén januári adatok szerint az országban 8 901 064 ember él, 42 289-cel több, mint egy évvel korábban. A januári adatok szerint Ausztria lakosságának 16,7 százaléka (1 486 223) külföldi, vagyis nem osztrák állampolgár. A külföldiek 52,4 százaléka más EU-tagországból, illetve valamelyik EFTA-országból (Izlandról, Liechtensteinből, Norvégiából vagy Svájcból) származik, a többiek ezeken kívüli országokból érkeztek. Az adatok érdekessége, hogy Afganisztánt leszámítva szinte a világ minden részéből növekedett az Ausztriába érkezők száma. A legnagyobb növekedés Romániából, Németországból és Magyarországról származott.
És ha már magyarok. Az osztrák statisztika szerint idén január elsején 87 516 magyar állampolgár élt az országban. Mindez azt jelenti, hogy Románia, Szlovákia, Ukrajna és Szerbia után mára Ausztriában él az ötödik legnagyobb magyar közösség Magyarország közvetlen szomszédai közül. A 2020-as több mint 87 ezres szám főleg annak fényében számít hatalmas ugrásnak, hogy 2002-ben még csak nagyjából 12 ezer magyar állampolgár élt nyugati szomszédunkban. Szűk két évtized alatt tehát nagyjából hétszeresére nőtt a magyar állampolgárok száma Ausztriában.
Ebben a számban azonban nincsen benne az őrvidéki magyarok közel 10 ezres száma. Valamint arról sem szabad elfelejtkezni, hogy az Ausztriában él még közel 130 ezer romániai állampolgár is, és a nagy számok törvénye alapján az ő hat százalékuk minden bizonnyal tud magyarul. Mindezek alapján pedig ki lehet jelenti, hogy könnyen elképzelhető, hogy Románia, Szlovákia, Szerbia után mára Ausztriában található a negyedik legnagyobb határon túli magyar közösség a Kárpát-medencében. Mindez pedig sürgetővé teszi, hogy a határon túli magyarokat érintő politikában apróbb változásokra kerüljön sor, főleg a nyugati területek illetően.”