„A nemzetközi jogot az államok közötti viszonyok szabályozására találták ki. Idővel ez is megváltozott és a globalista ideológia trójai falovává vált. Nem csoda, ha Trump elnök szabadulna a hidegháború, vagy a globalizáció tetőzése idején kötött, előnytelen egyezményektől. Mint ahogyan a magyar és lengyel szuverenista kormány is. A lengyel kormány ki akar lépni az Isztambuli Egyezményből. A hír mögött egy folyamat látszik, amely a nemzetközi jogot visszaterelné eredeti medrébe. Az ugyanis az államok közötti viszonyokat szabályozza, ám az utóbbi időben soft politics eszközzé silányult és a globalista NGO-k homokozójává vált.
A képlet ismerős: az egyik kitalálja, a másik egyetemi tanszéke vagy NGO-ja ajánlásokat fogalmaz meg. A harmadik politikusként az ajánlást törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe foglalja. Innentől kezdve az ajánlás kötelezővé válik, aminek a betartását az »érzékenyített« bíróságok kényszerítik ki. Ezt látjuk az EU-ban, és — sajnos — ezt látjuk a nemzetközi szervezetek szintjén is. António Guterres ENSZ-főtitkár nemrég ki is mondta, hogy »világkormányra van szükség«, az oda vezető út pedig nemzetközi szerződésekkel van kikövezve. Sokaknak pont ebből lett elege.
Trump elnök az USA számára előnytelen szerződéseket sorra mondja fel és köt — országa erejét felhasználva — előnyösebbeket. Az unilaterális szemléletet felváltja a bilaterális, ahol az USA politikai és gazdasági ereje jobban érvényesül. A globalista ideológia az ezzel fertőzött nemzetközi szervezeteken keresztül is érvényesül, ezért blokkolja Trump pl. a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) működését azáltal, hogy meggátolja a választott bíróság új bíráinak kinevezését. Az elnök az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) egyenesen ki is léptette az USA-t. Egy másik nagyhatalom is szkeptikus a globalista nemzetközi jog szabályozó erejével kapcsolatban. Az új orosz alkotmány szerint mostantól a nemzetközi joggal szemben az orosz jog élvez primátust, így a kettő ütközésekor az alkotmánybíróságnak kell döntenie.