Blitzkrieg, vérvád és holokauszt

„Mitől vált olyan hatékonnyá a zsidók elleni uszítás 1944 áprilisában, májusában és júniusában, éppen akkor, amikor napi két szerelvénnyel deportálták a vidéki gettókból Auschwitzba a magyar zsidókat?

A huszadik századi magyar történelem legtragikusabb esztendejéről, 1944-ről temérdek forrás maradt fenn, elsősorban visszaemlékezések formájában. Könyvtárnyi terjedelmű magyarázat született az eseményekről, az értük viselt felelősségről, ugyanakkor alapvető problémák maradtak tisztázatlanok, homályosak.

Ismeretes, hogy március 18-án este, 10 órakor kezdődött a Margaréta-terv végrehajtása, miközben Horthy kormányzót Klessheimben fogva tartották. Magyarország megszállása az utolsó német »villámháború« volt. A Wehrmacht egységei három irányból (délről, nyugatról és északról) lépték át a határokat, s jutottak el a Tisza vonaláig. Ugyanakkor német légideszant egységek megszállták Debrecent is.

Ilyen »Blitzkrieg«-et utoljára 1940-ben, Nyugat-Európában hajtott végre Hitler, és hadműveleteinek sikere valósággal sokkolta a holland, a belga, a dán, illetve a norvég közvéleményt.

De ezekben az országokban nem állt rendelkezésére a nácik számára egy egész politikai garnitúra, és nem voltak kidolgozott terveik a »zsidókérdés« megoldására sem.”