A változások őrei

„A törvénnyel más baj is van. Egy kicsit kételkedünk abban is, hogy a frissen összetrombitált őrség a legkiválóbb magyar férfiakból toborzódik. Nem bízunk maradéktalanul a jól felkészült, tettrekész őrök karizmatikus erejében. Ha a választás rosszul sül el, a diákőri munka új bajok, az iskolai agressziónál sokkal súlyosabb konfliktusok forrása lesz.

Megérkezett az őrség. Ősztől 491 helyszínen, 288 köznevelési és 203 szakképzési intézményben iskolaőrök veszik fel a zubbonyos őrszolgálatot. A döntést a járvány árnyékában szavazta meg az Országgyűlés. A Kásler-féle Emmi ősztől a remélt vírusmentes új tanévben máris bevezeti. A viharos gyorsasággal szervezendő tanőrség rendőri felügyelet mellett működik, már toborozzák is az izmos, macskamozgású diákőröket, elvetvén egy újabb rend magjait. Az iskolaőrök minden lényeges kényszerítő eszközzel, a problémamentes földrevitel minden kellékével (gumibottal, gázspray-vel, csuklóbilinccsel) rendelkeznek, lőfegyverük nem lehet.

A törvény főleg a vidéki lakosság körében népszerű, igaz, lesznek őrök a legkeményebb pesti kerületekben, a Ferenc- és a Józsefvárosban is. Az őrség felállítását több száz intézményvezető kérelmezte. Az iskolaőri fizetés nem túl busás, az állás szerény, de stabil, a munka körültekintést követel (figyelem: a fojtófogással vigyázni kell!), de változatos és érdekes. Mégiscsak emberek között van az ember. A pedagógus-szakszervezetek morogtak (nem pedagógushoz méltó eljárás), az autista tanulók képviselői méltányosságért folyamodtak.”