Minden egyéb – itt vannak eltéve a lapok – régi nyilatkozatokból, innen-onnan-amonnan lett összeszedve. A válásomról magáról több interjú nem született. Beleértve azt, hogy második feleségemet, Földi Terit látogatom a kórházban, hogy olyan beteg volt akkor már, hogy nem ismert meg. Tehát való igaz, hogy ott álltam mellette, de én erről nem beszélgettem senkivel. Az újságírók vagy a kórházból, vagy máshonnan tudták meg, és persze rám is szálltak, elkezdték firtatni, hogy miként élek, mihez kezdek, mi történt. Nézd, nem kell nekem ez ellen védekeznem, mert a bulvársajtónak sem mondtam mást, mint amit vállalok a mai napig is. Hozzáteszem, nem is olvastam olyasmit, ami vállalhatatlan lett volna. Kállay Borival harmincnégy évet éltünk együtt, ebből harminckettőt házasságban, ennyi volt és ennyi ma is a közlendő lényege. Másról én soha nem beszéltem. Hogy másról is írnak, hogy mi maradt nekem, és a másik félnek, nos, ez ellen nem tudsz védekezni.
Én nem is akartam veled erről beszélgetni…
Nem bánnám, ha nem is tennénk.