A hun-magyar kapcsolat ellen és mellett is nehéz érvelni

2020. július 10. 18:54

Nem szerencsés, ha a múlt tudományos megismerését a jelen igényei határozzák meg.

2020. július 10. 18:54
Sudár Balázs
Vasarnap.hu

„A török hódoltság idején számos jelentős egyházi és világi forrás semmisülhetett meg. A magyar történészek sokkal kevesebbet tudhatnak meg hazájuk múltjáról, mint a többi európai nép tudósai?

Az egészen biztos, hogy rengeteg minden elpusztult, ami nagyon jól jönne nekünk, történészeknek. Szerencsére középkori krónikáink törzsanyaga megmaradt, így az emlékezet alapvonalai ismertek. Nagyon izgalmas lenne, ha a 11. századinak sejtett őskrónika fennmaradt volna. De sajnos valamikor eltűnt, ami viszont nem biztos, hogy a törökök számlájára írandó. A családi levéltárak pusztulása biztosan érzékeny veszteség, azokban talán lehetett néhány történet a korai időkről, de ezek ritkán mutathattak a kereszténység felvétele előtti korszakra. Összességében úgy gondolom, hogy nem állunk rosszabbul, mint a környező népek. Sőt, Anonymus munkája unikális a régióban, abban a tekintetben, hogy a kereszténység előtti történelmet ilyen részletességgel dolgozza fel – függetlenül attól, hogy mit tart ma a történész szakma munkájának hitelességéről.

A múlt meghatározása az egész régióban fontos. Ki volt itt előbb, mikor kezdődött el a harc a múltért?

A múlt birtoklásáért folytatott verseny valamelyest már a 18. században elkezdődött, de igazán csak a 19. században futott fel. A »nemzetállamok« létrejötte Trianon után pedig tovább erősített e folyamatot. Minden szomszédos ország ekkor kezdte gőzerővel feldolgozni – megírni – a múltját. Nekünk évszázadok óta megvolt a történetünk, a feladatot a modern történettudomány igényei szerinti feldolgozás jelentette. A politika természetesen régóta befolyásolta az őstörténetírást, és elindult el licit, hogy ki, mikor, hogyan került a Kárpát-medencébe. A történészeknek azonban a politikától minél távolabb kellene lenniük. Nem szerencsés, ha a múlt tudományos megismerését a jelen igényei határozzák meg. (Természetesen a történész is kora gyermeke, nem vonhatja ki magát korának gondolati áramlataiból, de ezt az amúgy is fennálló hatást nem célszerű fokozni.) Ha mindenkinek az egykori események tényleges megismerése a célja, akkor nincs különbség szlovák, ukrán, román, orosz, vagy magyar történész között. Hiszen részben ugyanazt akarjuk megismerni. Természetesen eltérő közösségeink miatt mások a szempontjaink, de ez nemcsak akadály lehet, hanem segítség is: a sokféle szempont elmélyíti a megismerést. A kulcs a történészi minőség, itt is és máshol is.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 127 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zzzz
2020. július 28. 19:11
a hun-rokonság kényszeres erőltetése olyan mint a románok dák hülyesége.
Béna Géza
2020. július 13. 13:04
Mit akar ez a hülye pöcs, a drága tudósaink az elmúlt kétszáz év történéseit sem tudják feldolgozni anélkül hogy ne a magyarokat marasztalnák el mindenért ami nem a kedvükre való. Reggeltől estig számolgatják hogy hol hány magyar él és mindent elkövetnek hogy bevigyenek az erdőbe. Egy kis emlékeztető -48-ban elég volt egy ember (Lajcsi) hogy hülyét csináljon a magyarokból. Amíg a drága barátaink a végeken halomra mészárolták a védtelen gyerekeket asszonyokat öregeket Lajcsika jótékonysági bálokat rendezett ahol a résztvevők újáról még a karikagyűrűt is le lejmolta, jutott e már eszébe valakinek hogy miután kiment ámerikába miből tengedte a tyúkszaros életét miközben itthon elégtételt vettek mindenkin aki részt vett a Lajcsi bulijában 1500000 kötöttek útilaput a talpukra külőmben akasztófavirág lett volna belőlük -18 ban már jóval többen voltak és mindent megtettek hogy szétzűleszék a hadsereget meg is lett az eredménye menekült mindenki amerre látott -40-ben a magyarok színe javát kiküldték a Don kanyarhoz jött a csodálatos -56 amikor meg mutattuk hogy mi is az a magyar virtus, a szabad Európa rádión keresztül ösztönözték a fórofejü fiatalokat hogy puszta kézzel vegyék fel a harcot az orosz páncélosókkal hogy utána igazi legyen a megtorlás ami meg is történt aki nem tett úti lapút a talpára az kötélen végezte és még sorolhatnám Az ehhez hasonló gennyek nem hagynak semmi kapaszkodót a magyaroknak
leukoi
2020. július 12. 01:27
Sudár Balázs se nem turkológus, se nem történész a szó szakmai értelmében, sokkal inkább török nyelvi filológus, kultúra és zene kutató az oszmán korszakra vonatkozóan. Korai magyar történethez sok köze nem volt, és most sincsen. https://tti.btk.mta.hu/tagok/adatlap/bsudar.html
Emmanuel Goldstein
2020. július 11. 15:56
"A jövő közelebb van a jelenhez, mint a múlt." Sören Kierkegaard
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!