Adva van ugyebár a kormány, amely érezhetően politikai tőkét kovácsol a cigányellenes retorikából. Jó apropója ennek az egész gyöngyöspatai szegregációs per, és annak utóélete.
És adva van egy olyan oktatási rendszer, ami sok szempontból diszfunkcionális, eleve kirekesztő és egyenlőtlenségeket növelő struktúrára épül, és amelyben a pedagógusok eszköztelensége frusztrációk sorában csapódik le. Mindemellett eltagadhatatlan, hogy az iskolai erőszak egyre láthatóbb – tehát létező – probléma, amivel kezdeni kéne valamit.
És akkor nagy hirtelen, mintegy a »társadalmi igényekre« rezonálva megjelenik az iskolaőrség koncepciója, mint egyfajta kormányzati megoldás.”