Nem várhatjuk mástól, hogy sorsunkat jobbra fordítsa, nem engedhetjük, hogy a jövőben sorsunkat más forgathassa.
„Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk. Hanem csonkák. Ne tűrjük, hogy tovább csonkítsanak. Merjünk nagyok lenni!” – írja Nemeskürty István tanár úr egyik legnagyobb hatású Mi történt velünk? című könyvében. Nemeskürty Kovács László „tanuljunk meg kicsinek lenni” gondolatára reagált így, mely fordulat az egykori kommunista politikus szájából hangzott el a 2002-es, szocialista győzelmet hozó választás után, az újonnan megalakult parlament tizedik hivatalban eltöltött napján, június 4-én – a nemrég elhunyt Balsai István felszólalására válaszul.
Sokan próbálták azóta tisztára mosni Kovács László szavait, de a szó szerinti parlamenti jegyzőkönyvet olvasva sem jutok más következtetésre: Kovács egy több évszázados rossz, kártékony, a nemzet szempontjából majdnem végzetes beidegződést emelt a magyar külpolitika alaptételévé.
hogy máshonnan mondják meg, mit és hogyan kell cselekednünk. Így volt ez a török és a Habsburg-hódoltság alatt, de még a Monarchia frissebb levegőjű korszaka sem jelentett valódi szuverenitást. 1920-ban Trianon után létrejött egy önálló magyar állam, amely azonban többek között a békediktátum fojtogató öröksége miatt gyorsan német befolyás alá került. 1945 után Moszkva lett Isztambul, Bécs és Berlin örököse, Magyarország valódi irányítási központja. Így talán már jobban érthető, miért volt olyan káros tizenkét évvel a rendszerváltozás után Kovács László és az MSZP–SZDSZ-kormány politikája, és miért tekinthető történelmi léptékben is paradigmaváltásnak a 2010 utáni időszak.
Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy a sokat kárhoztatott utóbbi ötszáz év balsikerei mögött nagyrészt szuverenitásunk elvesztése állt. Magyarország soha nem tudott sikeres lenni, amikor sorsát nem maga, mi, magyarok, hanem más, idegen érdekek irányították. De miért is csodálkozunk ezen? A „mi magunk” és a „más” és ennek a külön fogalmakkal elhatárolhatósága pont azért lehetséges, mert más célok vezérlik a két entitást.
A „mi” és a „más” külön érdekrendszerben létezik, célja pedig saját sorsának és létezésének a kiteljesítése.
Octavian Goga román költőt, későbbi miniszterelnököt – a „ti” és a „mi” érdekrendszerben – a korábbi barát Ady Endre még az első világháború kitörése előtt, 1914-ben perzselő erejű levélben vonta felelősségre: „Magyar szól a románhoz, rét az erdőhöz, de patrióta a patriótához, ember az emberhez és poéta a poétához, tisztelt barátom, Goga Octavian. Vörös a Nap e téli nappalokon, s fekete-gyászosak a legemberebb, legégőbb, legbecsületesebb magyar szívek. Most eldobom én is a kobzomat, miként te tetted a te népedért, de nem sírok, hanem hangosan kiabálok jövendöléseket, s mikor megunom, átkokat fú a szám. Ott leszel-e te is a görög hűségű, fényes, nagy áldomásnál, vagy elutazol előle abba a kis erdélyi faluba, ahol földet túró nagyapád vörösebb Napot is látott, mint a mostani? Vagy szívednek-lelkednek teljes nyugalmával indultál el vezértársaiddal, hogy gyilkos szövetséget kössetek a te néped és az én népem ellen?”
Goga Octavian megkötötte a sötét szövetséget, melynek eredménye Trianon lett.
Nem várhatjuk mástól, hogy sorsunkat jobbra fordítsa, nem engedhetjük, hogy a jövőben sorsunkat más forgathassa. Ezt üzeni nekünk fél évezred magyar történelme, ezt üzeni a rendszerváltozás első húsz éve, és ezt üzeni a soha el nem feledhető francia szó: Trianon.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Golovin Vlagyimirnak nem maradt más választása.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
