A koronavírus-járvány fokozott terheket rótt mindenkire, de mi tagadás, a pedagógusokra még inkább.
„Virágok a tanári asztalon, az óvodai csoportszobában és a kollégium kapujában. Régi szokás hazánkban, hogy június első vasárnapja Pedagógusnap. Hetven éve tartjuk ezt a szép és felemelő hagyományt. A társadalom e napon lelkiismerete jobbik felére hallgat: elismeri mindazt, amit a kollégák a gyerekekért, a jövőért tesznek, és ilyenkor a konfliktusok, problémák emlékét is a szeretet és a köszönet írja felül. Most, 2020-ban a virágerdő elmarad.
Pedig ebben az esztendőben különleges tisztelet jár a tanítóknak, tanároknak, nevelőknek, óvodapedagógusoknak, a bölcsődei gondozóknak, és az oktató-nevelő munkát segítő szakalkalmazottaknak, mestereknek egyaránt. Hiszen igazán embert próbáló időkben álltak helyt, bizonyítva elhivatottságukat, rátermettségüket. A koronavírus-járvány fokozott terheket rótt mindenkire, de mi tagadás, a pedagógusokra még inkább. Hiszen a családok oktatással kapcsolatos dilemmái, gondjai, az ő munkájukat is befolyásolták. Jóformán napok alatt tanulták meg azt, amire más, fejlettebb országokban korszerű pedagógusképzésben évek alatt készülnek fel a tanárok. Hirtelen, érdemi előzmények, és sokszor a megfelelő eszközök hiánya mellett kellett elsajátítaniuk a digitális távoktatás fortélyait.
Ők igyekeztek úrrá lenni a tanulók, és egész családok napirendjét felborító új tanulás-szervezési zavarokon is. Igyekeztek elsajátítani, majd bevonni az online képzésbe a tanulókat, és mindent megtettek annak érdekében, hogy valamilyen formában elérjék a legszegényebb térségekben élő gyermekeket is. Nyugtatták az aggódó szülőket, nagyszülőket az érettségi napján, ők vigyáztak a barátok távolságtartására az írásbeli vizsgák alatt, ahogyan ők voltak azok, akik kézbe fogták és kijavították az érettségi dolgozatok kötegeit is.
A tanulságok feldolgozása mindannyiunk, egész társadalmunk számára fontos, és kötelező feladat. Mi, e levél aláírói tisztelettel és szeretettel mondunk köszönetet mindazoknak, akik ezt a rendkívüli időszakot fokozott erőfeszítések árán végigdolgozták, és sokat tettek azért, hogy e vészterhes hetek, hónapok végére diákjaink előbbre jussanak a tananyagok elsajátításában.”