„Hol tartunk most, hogyan értékeli a jelenlegi adatok fényében a hazai helyzetet?
Talán az elmondható, hogy a nehezét megúsztuk és az élet hamar visszatérhet a normális kerékvágásba. Tekintettel arra, hogy a járványok általában előttünk járnak, a korán meghozott intézkedések hatékonyak voltak és jelentős szerepet játszottak a vírusátvitel alacsonyan tartásában.
Mit tudunk most a vírusról? Mivel tudnak most többet a szakemberek, mint januárban?
Számos virológiai, járványügyi, patológiai, illetve egyéb vizsgálat történt és sikerült sokféle összefüggésre, a vírus tulajdonságaira rájönni. Megismerhettük a vírus szerkezetét, ami igen fontos, hogy milyen az általa okozott klinikai megbetegedés, a lehetséges terjedés módja, stb. Az adatok azt mutatják, hogy a teljesen tünetmentes kórokozó-hordozók aránya kb. a tízszerese lehet a valódi betegeknek és a tünetes betegeknek is csak kb. a 20%-a, elsősorban idős, más alapbetegségben is szenvedők kerülnek kórházba. A kórházban ápolt betegek 5-7%-a kerül gépi lélegeztetésre. A szezonális influenzában egyébként, úgy tudom, kevesebb lélegeztetést igénylő szövődmény alakul ki.
Milyen korábbi járványokkal érdemes összehasonlítani a Covid-19 vírus által okozottat?
Elsősorban a légúti megbetegedést okozó járványokkal, mint a szezonális influenza. Egy erőteljesebb influenzajárványban hazánkban évente 250-300 ezer ember betegszik meg és a veszélyeztetett idős korosztályból több ezren halnak meg. Az USA-ban egy szezonális influenzában 27-75 ezer között hunynak el. A 100 évvel ezelőtti spanyolnáthában elhunytak számát 20-50 millióra becsülik. A nem olyan régen (2009-ben) észlelt, hasonló vírus által okozott (H1N1, sertés influenza) járványban az utólagos vizsgálatok szerint a világ népességének 11-21%-a betegedett meg és a halálesetek számát 150-575 ezerre becsülik.”