Örülnünk kell az óvatos „nem”-nek is

„Április 29-én Věra Jourová bizottsági alelnök megerősítette, – immár nem első ízben – hogy nincs ok kötelességszegési eljárás megindítására Magyarország ellen a COVID-19 világjárvány leküzdésére vonatkozó törvényünk miatt. Pontosabban, ezt még nem indokolt megtenni. Természetesen lehet azzal érvelni, hogy a „még” szó kigúnyolja a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét. A Bizottság ugyanis vagy megindítja a kötelességszegési eljárást, vagy nem. Nincs harmadik út – kivéve Magyarországot, ahol továbbra is érvényesül a »bűnösség vélelme«. De azt is el kell ismernünk, hogy a magyar kormány ellen – az európai integráció történetének legsúlyosabb válsága alatt – hetek óta tartó példátlanul összehangolt politikai támadások után tényleg némi bátorságot igényelt Jourová alelnöktől, hogy nemet mondjon. Az igazság apró pillanatait is becsben kell tartani. Még egy félénk – szinte bocsánatkérő – nem is számít.

De néhányan nem fogadják el a nemet válaszként. Különösen azok nem, akik az európai értékek álruhája alatt az ellenség imázsát építették fel. Ez az ellenség Magyarország. Ürügyként gyakran azt állítják, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az európai integráció alapvető értékeit, ideértve a demokráciát és a jogállamiságot. Ellenállok a kísértésnek hogy kifejtsem, az ilyen állítások miért nem igazak és miért rosszindulatúak, mivel számos fórumon sokszor tettem már. Most az elutasítás következményeivel és okaival foglalkozom, mert ezek legalább annyira fontosak, mint maguk az érvek.

A számunkra magától értetődő és közös értékek politikai eszközzé váltak. Az egység helyett megosztást hoznak létre. Azok, akik ezen az úton haladtak, eddig legalább erőfeszítéseket tettek arra, hogy úgy tegyenek, mintha a javasolt új mechanizmusok, például a jogállamiság követelménye, az EU költségvetésének megóvása nem egyetlen tagállam ellen irányulnának. Ez már nem így van. Számos fontos döntés az EU-ban, beleértve a többéves pénzügyi keretet, a tagállamok közötti konszenzusra szólít fel, akár a Szerződés előírásai miatt, akár azért, mert csak a konszenzussal lehet megteremteni a nehéz döntések hatékony végrehajtásához szükséges politikai felelősségvállalást. Nem könnyű megérteni, hogyan lehet ezt a konszenzust megteremteni, ha a csomag részét képezik a kifejezetten egyes tagállamokat célzó intézkedések is.”