„Férfi és nő kapcsolatára, illetve tulajdonképpen minden szexuális kapcsolatra az »elnyomás«, a »kizsákmányolás« és más efféle fogalmakat használnak a feministák. Az emberi kapcsolatok tulajdonképpen »rossz« dolgok az ő szemükben, így aztán, mikor antropomorf módon tekintenek az állatokra, akkor azokat nem mintegy magukhoz emelik, hanem ellenkezőleg, lesüllyesztik az ember borzalmas szokásaihoz.
Boldogult állattenyésztő koromban dolgoztam olyan helyen, ahol nagy számban tartottunk tojótyúkokat. Amint azidőtájt elterjedt volt, mi is mélyalmos szabadtartásban tartottuk őket, ami azt jelenti, hogy nem ketrecekben, hanem szabadon, az épületen belül. Több ezer tojó volt egy légtérben, akik ezen az almon élték az életüket, jöttek-mentek, kapirgáltak és más tyúkos tevékenységeket folytattak, míg el nem jött a szükség, ekkor beugrottak a tojóládába és tojtak egy tojást. Ezt mi összeszedtük és eladtuk. A tojás összeszedésénél és az etetésnél, egyáltalán a tyúkok közötti mozgással, nagyon kellett vigyázni, ugyanis nem voltak közöttük kakasok, ezért aztán az ismerős gondozó előtt kuporodtak – ahogyan mondták: gugyultak – le, hátha az majd… Emiatt viszont aki nem nézett a lába elé, az hasra esett bennük. Ugyanis – bármily meghökkentő is ez tény a feministáknak – nem csak a kakas, hanem a tyúk is akarja a dolgot, mert hát kettőn áll a vásár.”