Az antikapitalista baloldal és a lokalitás

Lokalis kozpontu baloldalisag. Igen.Minden nemzeti torekves termesztes kozege a helyi, a lokalis, a sajatos kulturaba agyazott kifejezodes Ez hatarozottan alternatival lehet a ciano-globalista nagytokenek es Izrael kozpontu nemzetepito-vilaghatalmi torekveseinek szegyentelenul muzsikalo magyar kozepjobb kormannyal szemben.

Ezzel a pofával a néni a Húsvétszigeteken állhatna modellt a a nagyfejű szobrokhoz.

Olyan cikk jobban tetszene, hogy Az antikommunista jobboldal és a globalitás

A szöveg - véleményem szerint - semmiféle reális megoldást nem mutat be, még csak elnagyolt utalások szintjén sem. Ahogyan Szilvay szövege SEM, mert az ugyanúgy egyáltalán nem képes a jövővel mit kezdeni. Az egyetlen jövőre való utalás, ami mindkét irányzatból kivehető, az a következő: - Vesszen a kapitalizmus! - Előre a múltba! A kettejük közti különbségek lényegtelenek ahhoz képest, hogy JÖVŐKÉNT A MÚLTAT NEVEZIK MEG. Ha vesszen a kapitalizmus, mert minden rossznak az az oka, akkor mégis mi legyen helyette? Erről semmit sem tudnak mondani, azon túl, hogy RÉGENMINDENJOBBVOLT. Szilvaytól már az önmagában nagyon szép, hogy kerek cikkekben képes összefoglalni az olvasmányélményeit. Amikben (vagyis az olvasmányaiban) ezek szerint szintén nincs semmiféle megoldás, csak az "ARCCAL A MÚLT FELÉ" meg a "MINDENT VISSZA". A Mérce cikke azt mutatja be, hogy a baloldalon sincs semmiféle elképzelés és jövőkép azon túl, hogy "vesszen a kapitalizmus". Akármilyen hosszan is fejtegette ezt Mendly Dorottya, akkor sem írt le ennél többet. Illetve dehogynem - a konkrét jövőelképzelések helyett MINDKÉT SZÖVEG A HATALMI KERETEKKEL foglalkozott. Mekkora embertömeget uraljon le a hatalom, van-e ennek határa és kik tartozhatnak bele, őslakosok, vagy migránsok is stb. Ez pontosan ugyanaz a logikai hiba, mint amit az ókori héberek is elkövettek, amikor az ellenséges, őket fosztogató támadásokra azzal válaszoltak, hogy megválasztottak egy királyt, mert ha már van egy Nagyfőnök, akkor az majd elbánik az ellenséggel. Miközben a valós problémájuk az volt, hogy a környező népek technikailag, tudásban mind jóval fejlettebbek voltak náluk. Mindenhol gyártottak és használtak fémeszközöket (így természetesen fémfegyvereket is), de Izraelben egy darab kovács sem volt, minden ásót, kapát a filiszteusoktól szereztek be, és még javíttatni is oda hordták, mert maguktól még arra sem voltak képesek, hogy megélezzék a sarlót, kikalapálják az elgörbült ásót. (Ez nem vicc, idézem: 1Sám 13,19-22: És kovácsot egész Izráel földén nem lehetett találni, mert a Filiszteusok azt mondák: Ne csinálhassanak a zsidók szablyát vagy dárdát. És egész Izráelnek a Filiszteusokhoz kellett lemenni, hogy megélesítse ki-ki a maga kapáját, szántóvasát, fejszéjét és sarlóját, (Minthogy megtompulának a kapák, szántóvasak, a háromágú villa és a fejszék) és hogy az ösztökét kiegyenesítsék. Azért az ütközet napján az egész népnél, mely Saullal és Jonathánnal vala, sem szablya, sem dárda nem találtaték, hanem csak Saulnál és az ő fiánál Jonathánnál volt található. (Saul volt az újdonsült király, Jonatán meg a fia).) Tehát a héber törzsek problémája a technikai-tudásszinti elmaradottság volt, ezt kellett volna megszüntetni azzal, hogy tudásban, technikában felfejlődnek a környező népek szintjére, hogy ne lehessenek védtelen prédák. De még ennek a felismerésére sem jutottak el, mert kizárólag azon tudtak csak agyalni, hogy abban különböznek másoktól, hogy nekik nincs királyuk, másoknak meg van, és királyt kell választani, majd az elintézi az ellenséget. A szöveg szerint Isten nagyon dühös lett rájuk emiatt, de végül is belement, rájuk hagyta, hogy csinálják a hülyeséget, ahogy akarják. Ehhez hasonlóan Szilvay és Mendly is azon nyammognak, hogy a hatalom hogyan szervezze meg magát, hol vannak a hatalom határai, mekkora legyen egy csoport. Csakhogy ez ugyanúgy nem vezet sehova, és nem ad választ a felmerülő problémára, mint a héberek királyválasztása. A fuldokló cápákat nem érdeklik a nemzetállamok/lokalitás/regionalitás kérdései. Nekik tiszta víz kéne, és erre a válasz egyedül az, hogy RÉGENMINDENJOBBBVOLT ELŐRE A MÚLTBA VESSZEN A KAPITALIZMUS. A pusztában vándorlás közben a héberek is folyton vissza akartak menni Egyiptomba, mert ott ehettek fokhagymát és uborkát és húst, a pusztában meg nem volt egyéb, mint manna. Szóval régenmindenjobbvolt.