A háború után azonnal kezdetét vette a bosszú.
„Úgy esett, hogy a nürnbergi perben a vádlók mindenképpen szerették volna, a többiekkel együtt, felakasztatni Karl Dönitz admirálist is. A vád lényege az volt, hogy a német búvárhajók figyelmeztetés nélkül süllyesztették el a szövetséges hajókat, megszegve ezzel mindenféle, a tengeri hadviselésre vonatkozó szabályokat. Az akasztás azonban, kivételesen, nem sikerült, mert a vádlott védőjének kérdésére Chester Nimitz admirális – a csendes óceáni győző – elmondta, hogy az amerikai tengeralattjárók, pontosan ugyanolyan parancsok alapján, pontosan ugyanúgy jártak el. Dönitz aztán ágyban párnák között, a németországi Aumühlében halt meg, 1980-ban.
Mikor e sorokat írom május 8-a van, a »győzelem« napja, ahogyan elterjedten nevezik és ünneplik is, bár a Szovjetunió – az időzónák miatt – május 9-én győzedelmeskedett. E napon írta alá Wilhelm Keitel tábornagy, a Wermacht parancsnoka, a fegyverletételi okmányt Berlinben. Ezzel Európában véget ért a másodiknak nevezett világháború. A távol-keleten még szeptemberig elhúzódott a konfliktus és csak szeptember 2-án adták meg magukat a japánok, két atombomba után, a USS Missouri csatahajón aláírt fegyverletételi dokumentummal. A háború után azonnal kezdetét vette a bosszú.
A bosszú melynek két fajtáját is gyakorolták a győztesek. A legfájóbbak, legbrutálisabbak azok a kegyetlenkedések, rablások, erőszakok, lincselések és gyilkosságok voltak, melyeket a megszálló csapatok és a velük kollaborálók követtek el, szerte Európában. Ennek élvonalában a szovjet csapatok jártak, de a kommunista kollaboránsok sem tétlenkedtek. Emlékezzünk csak a legyilkolt több tízezer vajdasági magyarra, a felvidéki tömeggyilkosságokra, a rabszolgamunkára hurcolt százezrekre. És hogy ne csak rólunk magyarokról beszéljünk, ott volt például a kelet-poroszországi genocídium, az ukrajnai tisztogatások és még folytathatnám.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ha majd a keleti frontról térünk haza koporsóban, akkor már késő lesz beszélgetni.
Sajnos az se kizárt, hogy Magyar Péter a lehető legszemérmetlenebbül hazudik, de még ráadásul becsületet is sért a „drogos” és „zsarolható” bélyegek osztogatásával. Francesca Rivafinoli írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
