„Azt mondta, meglepődött az előzetes teszteredmények láttán, mert ötszörös előfordulási gyakorisággal számolt. Milyen számítás állt a várakozása hátterében?
A négy orvosegyetem részvételével zajló, infektológusokat is magában foglaló járványelemző munkacsoport március 22. óta folyamatosan figyeli a járvány alakulását. Az országos adatokat az egyetemek mellett egy magánellátó szolgáltatja. 50 ezer mérést végeztünk, napi szinten analizáltuk az adatokat. Azt láttuk, hogy a panaszos betegek közül sose volt magasabb a fertőzés 6,5 százaléknál. A kontaktkeresés során átlagosan nem volt magas az arány, de amikor idősotthonban vagy ápolási osztályon végezünk méréseket, akkor felment 10 százalék fölé is. Ennek az 50 ezer mérésnek az egyharmadát a panaszmentesek és kontakttal nem rendelkezők tették ki, közülük a járvány kezdeti szakaszában, vagyis március végén-április elején 1 százalék körül volt a pozitív eredmények aránya, az utóbbi hetekben 0,1. Ezen adatok alapján úgy számoltunk, hogy a május 1-jén kezdődött országos tesztelés eredménye 2-2,5 százalékos átfertőzöttséget mutat majd, az aktuális fertőzöttek aránya pedig egy ezrelék körül lesz. Ezzel szemben az országos kutatás, illetve annak részeredménye mind a két érték nagyjából ötödét hozta ki.
A két pozitív tesztet produkálóról mit lehet tudni?
Az egyik budapesti, a másik vidéki. Többet nem árulhatok el róluk.
A részeredményekre alapozva lehet-e döntést hozni a budapesti korlátozások lazításáról?
Véleményem szerint igen, ilyen kemény adat másutt sem állt rendelkezésre a lazítás, illetve újraindítás előtt. 4-5 ezer vizsgálatra jut egy pozitív eredmény, ez azt jelenti, hogy nincs akadálya az óvatos nyitásnak. Bizonyos szabályokat azonban be kell majd tartani, például a távolságtartást, maszkviselést, kézfertőtlenítést. A szórakozóhelyeket nem nyitnám ki, az egyetemeket viszont igen, hogy úgy lehessen vizsgázni, mint ahogy az az érettséginél történt.”