A Fauda és a palesztin káosz

2020. május 20. 07:49

Az arabok és zsidók viszonya olyan bonyolult, amelyhez hasonlót még soha nem produkált a történelem.

2020. május 20. 07:49
Pelle János
Neokohn

„Napjainkra egyértelművé vált, hogy a palesztinokkal való politikai tárgyalások sehova sem vezetnek, és az Európai Unió, mely kitartóan szorgalmazza a »tárgyalásos megállapodást«, sőt, ennek elmaradása esetén tagállamainak egy része »szankciókat helyez« kilátásba, több kárt okoz az arabok és zsidók együttélésének, mint amennyi hasznot hajt.

Koronavírus-járvány idején, különösen, ha az ember visszavonult a Pilis hegyei közé, esténként nemigen tehet mást, minthogy tévét néz. De a közszolgálati és kereskedelmi televíziók nem ígérnek semmi jót, és még annál is kevesebbet adnak. Más lehetőség híján előfizettem a Netflixre, és egyhuzamban végignéztem egy fantasztikusan izgalmas izraeli sorozat harmadik évadát, tizenkét egyórás filmet. Hallottam már róla, olvastam a Neokohnon is Amichay Mihály Éva Fauda, avagy gyomorszájon vág a valóság című cikkét, mégis felkavart ez rendkívül izgalmas, vég nélküli történet, mely a mai izraeli-arab viszonyról szól, és a harmadik sorozata elkalauzolja a nézőt a mai Ciszjordániába és a Gázai övezetbe is.

Szerzői, Lior Raz és Avi Issacharoff különleges, terroristaellenes izraeli alakulatnál szolgáltak. Tökéletesen beszélnek arabul, és mélyen ismerik a közeget, melyet bemutatnak. Saját élményeiket használták fel a környező arab országokban is népszerű, arabul, héberül, és néhol angolul beszélő filmsorozatban, melyet Izraelben televíziós akadémiai díjakkal is elismertek. Cselekménye röviden úgy foglalható össze, hogy az Izraeli Védelmi Erők különleges alakulata, a Mista’arvim egység állandó harcban áll a Hamász terroristáival. Az izraeliek vezetője, a sorozat főhőse Doron Kavillio, aki vakmerően beépül a terroristák családi, baráti közegébe. Közben állandóan tartja a kapcsolatot a központtal, ahol Gabi Ayub kapitány és társai, férfiak és nők különböző technikai eszközökkel (mobiltelefonok lehallgatásával, a drónokról közvetített felvételekkel) követik az eseményeket, és készen állnak a beavatkozásra. A sorozat első és második évadában Doron ellenfele Taufiq Hammed terroristavezér volt, akit Abu Ahmadnak is neveznek. Beceneve: Párduc, és arról nevezetes, hogy az elmúlt két évtizedben már 116 izraelit ölt meg az akciói során.

A sorozat címe arab szó, Fauda, ami magyarul káoszt jelent. Találóan foglalja össze azt az áttekinthetetlenül zavaros helyzetet, melyben a Jordán és a Földközi tenger között élő arabok, akiknek egy része magát palesztinnek nevezi, az 1920-as évek óta élnek.

Az arabok és zsidók viszonya olyan bonyolult, amelyhez hasonlót még soha nem produkált a történelem.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mo ching
2020. május 20. 15:38
Amikor az arabok az erősebbek, akkor elkergetik a zsidókat, akik aztán Európába menekülnek, amikor meg a zsidók kerekednek felül, elkergetik az arabokat onnan, akik Európába menekülnek. Mi ebben a bonyolult? Európának ez így se jó, úgy se jó.
furunkulus13
2020. május 20. 14:59
Ciszjordánia tiszta arab területeinek sokezer zsidó telepessel való megszórása azért nehezen magyarázható Izrael őszinte törekvéseként, hogy minél előbb békét akar egy ésszerű, kétállami kompromisszum utján!!
I_Isti
2020. május 20. 10:33
-a környező arab országokban is népszerű, arabul, héberül, és néhol angolul beszélő filmsorozatban- Na, ez is példa: egy ilyen sorozat (én nem ismerem) de mégis hogy a lótúróban tud népszerű lenni arab országokban _is_? Valami nagyon a feje tetején áll...
I_Isti
2020. május 20. 10:31
-Ha egy társas csoport történetében jelentős szerepe van az áldozati élményszerveződésnek, akkor ez a csoporttagok társas identitására is hatással lesz. Ez a gondolat jelenik meg a kollektív áldozatiság fogalmában, melynek lényege, hogy ha egy csoport a sorozatos, más csoportoktól elszenvedett, igazságtalannak vélt sérelmek nyomán tartósan azonosul az áldozat szerepkörével, akkor ez az áldozati élmény mélyen beágyazódik a kultúrába, általános világszemléletként meghatározza a csoporttagok további csoportközi tapasztalataihoz való viszonyulását és tovább adódik a kollektív emlékezeti reprezentációkban a következő generációknak is.- Hát ja. Lásd még: ajrópai nők, akiken nem ment át a II. Ukrán front, nem adták el őket szexrabszolgának, nem csonkították meg őket, ha akarnak férjhez mennek, ha akarnak nem, elválhatnak akár a férjüktől, vagy örök szüzességben élhetnek, vagy akár bioszexet folytathatnak (fűvel és fával) és egy részük mégis _áldozatként_ tekint saját magára, pedig soha olyan jól, kényelmesen és biztonságban nem éltek, mint manapság.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!