Az okok megállapítása már nehezebb. Miért döntött úgy Roth államminiszter, aki az európai normák jelentőségét hangsúlyozza, hogy a német tanácselnökségre való felkészülés utolsó fázisában látványosan figyelmen kívül hagyja a semlegesség íratlan szabályait?
Talán arról van szó, hogy a költségvetési tárgyalások újabb törésvonalakat és feszültségeket okoznak. Talán nyomást akar gyakorolni Magyarországra, ami az aktuális javaslatok alapján arányaiban a legnagyobb forrásvesztést szenvedné el.
Elég aggasztó, hogy el akarják venni a pénzt a felzárkóztatandó tagállamoktól, és a gazdagabbaknak akarják adni, úgyhogy az érintettek démonizálása mindenképpen szükségszerű.
Roth államminiszter talán pótcselekvésekre törekszik a valódi válságkezelés helyett. A Magyarországnak feladott lecke tökéletesen alkalmas erre. Ez a politikai stratégia nem Európa érdekeit képviseli.
Németországnak már olyan sokszor sikerült kritikus pillanatokban semleges közvetítőként konszenzust elérnie nehéz kérdésekben. Ebben, ahogy mindig, most is számíthat partnerként Magyarországra, mint szoros érdek- és értékközösségben álló szövetségesre.”