Márai annyit már látott az új, kialakuló rendszerből, hogy megállapítsa: hiába a világégés, senki nem változott meg, senki nem vált jobbá.
„1945 végére már teljesen tisztázódott benne, hogy Budapest nem épül újjá: az épületeket újra lehet festeni, felújítani, de az emberek véglegesen megváltoztak. Ekkor már időnként felvetette, hogy talán el kellene menni. Az első békebeli karácsonykor még reménykedett benne, hogy folytathatja az írást. Ekkor még nem tudhatta, hogy három év múlva ő és Lola, örökbefogadott kisfiukkal elhagyják Magyarországot és soha nem jönnek haza. Még bizakodott, bár azt már látta: a nyugati világ nem fog segíteni abban, hogy szabad ország jöhessen létre. Az angolokat ahhoz a szeretőhöz hasonlította, aki arra kéri a nőt (Magyarországot), hogy hagyja ott erőszakos férjét (Oroszország), de nem ígér házasságot. Az író szerint ugyanezt kérték az angolok Magyarországtól a háború alatt.
Márai annyit már látott az új, kialakuló rendszerből, hogy megállapítsa: hiába a világégés, senki nem változott meg, senki nem vált jobbá. Talán valóban ez a háborúk és válságok természete, úgy funkcionálnak, mint a rossz álmok, amelyek után a rémült ébredő az éjszakában megígéri magának, hogy mostantól fogva jobban fog élni, aztán megérkezik a reggeli napfény és elfelejti az ígéretét.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
