Azért történnek jó dolgok

„A napokban derült ki például, hogy idén elmarad a szeptemberben, Budapestre tervezett Eucharisztikus Kongresszus, amire pedig már kifizettünk 30 milliárd forintot. Az új Puskás Stadionban lett volna a megnyitó, állítólag már el is készült a miniszterelnök nemzeti színű reverendája, hátán egy 10-es számmal, amiben megnyitotta volna az eseményt. A franc, aki megeszi, most várhatunk egy évet, hogy újra fizethessünk. Aztán itt van egy szomorú elemzés, amely szerint a járvány miatt tovább csökken a magyar focisták értéke a nemzetközi piacokon. És ha ez mind nem lenne elég, hétfőn őzet gázoltak a Józsefvárosban. Nem csoda, hogy a karanténban otthon ülő honfitársaink csak néznek maguk elé: hová tart a világ?

Miközben pedig igenis történnek jó dolgok. Elég csak a közhíradót nézni, vagy Cecília asszony életvezetési tanácsait hallgatni. Utóbbi az Operatív Törzsi Gyűlés egyik szeánsza után magyarázta el, hogy miképpen mozgassuk meg a nagymamát online, és hogy ez miért jó neki. És ellensúlyozandó az áldozatok növekvő számát azt is megtudtuk, hogy a koronavírus ellen még nincs ugyan védőoltás, de tizenkettő másik betegség ellen van, és ez egy csoda.

Aztán itt van a kenyérsütés. Soha még ennyi magyar nem sütött otthon kenyeret, beleértve azt a néhány száz évet a középkortól kezdve, amikor máshol sem. Tízmillió pék országa lettünk, ami szintén egy csoda; majdnem akkora, mint amikor valaki élesztőt látott egy újlipótvárosi közértben. Megtörténhetett volna ez járvány nélkül is? Aligha. És mindig van hely a BKV-n, ingyen parkolhatunk, az összes ismerősünk minden gyerekkori képét végignézhetjük a fészbúkon, és ők is kötelesek végignézni a miénket. Mérőszalag nélkül is tudjuk, mennyi a két méter, és tíz éve elveszettnek hitt dolgaink kerülnek elő a szekrényből. Abból, amelyikről korábban azt se tudtuk, hogy létezik.”