Őszintén szembenézek a saját hibáimmal, és változtatok ott, ahol szükséges

Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.

Amennyiben a pillanatnyi helyzetet „rendkívüli állapotnak” tekintjük, az autoimmun betegséggel küzdők számára ez inkább business as usual.
„Szinte az összes hivatalos nyilatkozatban szó esik arról, miszerint »az idősebb, gyenge immunrendszerű és krónikus betegségekkel küzdő emberek« kiszolgáltatottabbak a koronavírus szövődményeinek.
Közismert, hogy az idős embereket számos módon éri hátrányos megkülönböztetés. Évszázadokig különféle előítéletek szóltak róluk (bizonyos közösségekben meggyilkolták őket, hiszen hasznavehetetlennek számítottak), a kapitalizmus pedig még inkább megnehezíti a helyzetüket, hiszen az idős emberek többé-kevésbé kívül esnek a munka és a fogyasztás rendszerén.

Ugyanakkor egy lényegi különbséget is felfedezhetünk. Az idős emberek könnyen felismerhetők, már első pillantásra megkülönböztethetjük őket a többi állampolgártól. A politikusok és a szakértők rendszeresen utalnak a szerepükre, amikor például arról van szó, hogy korlátozzák a mozgásukat, amikor a segítségükre sietnek az élelmiszer (vagy gyógyszer) házhoz szállításával, vagy amikor az áruházak vasárnap hajnali 3 és 8 óra közt csakis az ő részükre nyitnak ki. Ellentétben az idősekkel, a legyengült immunrendszerű emberek láthatatlanok maradnak.”