A szemünk előtt, mégis észrevétlenül

„A Soros György nevével fémjelzett pénzügyi erőközpont tevékenysége szinte tankönyvszerű iskolapéldája annak, hogy a gazdasági-politikai befolyás kiépítése, megszerzése és megtartása érdekében miként lehet a klasszikus titkosszolgálati műveletekre kísértetiesen hasonlító módszerekkel eredményesen operálni. A magyar származású amerikai milliárdos évtizedek alatt felépített egy olyan nemzetközi hálózatot, amely humanitárius és jogvédő szervezetek fedését is kihasználva tudja érvényesíttetni a rideg gazdasági, pénzügyi céljait. Ennek érdekében természetesen megteremtették politikai kapcsolataik hálózatát is.

A 2017-ben kiszivárogtatott adatok szerint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványnak 226 képviselőre van befolyása, ami közel harmada az Európai Parlament létszámának. Ebben az évben mintegy húsz lobbistája dolgozott az alapítványnak Brüsszelben, akik heti rendszerességgel találkoztak a bizottságok vezetőivel. Az unió vezetése természetesnek veszi Soros György ügynökeinek kiemelt érdeklődését. Vajon mi történne, ha egy orosz, kínai vagy arab milliárdos által működtetett szervezet tenné ugyanezt?

A rendszerváltozás óta kiépült egy jól látható, beazonosítható szervezeti háló, amelynek pénzügyi finanszírozása irigylésreméltóan stabil. Ezek az ismert jogvédő és humanitárius szervezetek igen széles alapokra támaszkodó bázist építettek ki a magyar gazdasági, politikai, kulturális életben, a média és az oktatás világában is. Ezen túlmenően viszont már nem tudjuk pontosan, hogy hány társadalmi, politikai és egyéb szervezet kapcsolódik a nyíltan fellépő zászlóshajókhoz, illetve milyen személyi összefonódások, érdekek mozgatják ezt az egész rendszert. Persze az üzleti céljaik időről időre ismertté válnak.

Először a magyar államadósság felvásárlása, majd 1994-ben az OTP megszerzésének kísérlete. A 2008-as világgazdasági válságot kihasználva ismét célba vették az OTP-t. Az első Orbán-kormány alatt, majd 2010 óta ismét számtalan hazai és nemzetközi támadás mögött lehetett gyanítani, sőt esetenként látni is a Soros-féle beavatkozást. Az elmúlt évtizedek során a Magyarország ellen végrehajtott műveleteik feltárásával, rendszerszerű értelmezésével még adósok vagyunk.

A rendőrség szakemberei időről időre előveszik a döglött ügyeket, és számos nyomozást sikerrel tudnak lezárni. Hasonló módon érdemes lehet megvizsgálni a Soros György hazánk ellen folytatott tevékenységét is. Hiszen ahogy egy idegen állam titkosszolgálata sem épülhet be a magyar gazdaságba, nem avatkozhat be a politikába, úgy egy nemzetközi pénzügyi érdekcsoport sem teheti ezt meg.”