A stadionozás, avagy az évtized demagógiája

„Az elmúlt tíz év egyik legerősebb kormányellenes érve egyértelműen a »stadionozás«. Csaknem minden témához hozzá lehet tenni hangulatfokozásként, hogy »bezzeg stadionra végtelen pénzt költ a kormány!« Felesleges lenne vitatni, hogy Orbán Viktor 2010-es kormányra kerülése, és Csányi Sándor MLSZ elnöksége óta látványosan felpörgött a stadionépítési láz, számos, évtizedek óta fel nem újított sportlétesítményt modernizáltak, vagy építettek meg Magyarországon. Elkészült az új nemzeti Puskás Aréna, a Honvédon kívül minden élvonalbeli csapat, és több másodosztályú csapat is új stadiont kapott.

Tíz év alatt összesen 330 milliárd forint ment stadionokra, ebből 190 milliárdot a 67 ezres új nemzeti stadion, a Puskás Aréna vitt el.

Röviden szemezgessünk az Index.hu cikkére a Facebookon érkezett kommentekből:

«Még olvasni is borzasztó!« »Dühítő, hogy erre ment el rengeteg pénz!« »Lerabolták az országot!« »Ennyi pénzt elherdálni erre a gyerekes labdázásra?« »Elmebeteg Orbán« »Elképesztő!«

Érzelmek helyett nézzük a számokat

A politikában láthatjuk, hogy rendkívül hatékony hangulatkeltő és szavazatszerző téma a stadionépítések kérdése. Egyszerűbb, és legfőképp célszerűbb az olvasók érzelmeire hatni, mint a számok mögé tekinteni. Mi most mégis – elsősorban közgazdász szemmel – utánaszámoltunk a stadionokra költött kiadásoknak.

330 milliárd forint ment el stadionok építésére és fejlesztésére, 10 év alatt.

Ebből az összegből 190 milliárd forint volt a – még ellenzéki politikusok szerint is fontos és szükséges – nemzeti Puskás Aréna. Itt érdemes megjegyezni, hogy nemzeti stadion 50 évente épül, a következő évtizedekben jó eséllyel senki nem fog újat építeni. A stadion novemberi megnyitójára rendkívüli érdeklődés volt, de csak 67 ezren tudtak jegyet vásárolni. Az új Puskásban rendezik meg a jövő évi foci-Eb három mérkőzését és a 2022-es Európa Liga-döntőt is.

Tehát 140 milliárd forintból épült számtalan kisebb-nagyobb stadion az egész országban. Ez rengeteg pénznek tűnik, de valójában rendkívül elenyésző összeg állami szinten. Érdemes tudni, hogy Magyarország éves költségvetése 21 ezer milliárd forint, de a stadionok tíz év alatt épültek folyamatosan.

Számszerűsítve az ország költségvetése az elmúlt tíz év alatt összesen 180.000.000.000.000 forint, azaz száznyolcvanezer milliárd forint volt. Ebből az összegből sportegyesületeknek készült stadionokra 140.000.000.000 forint, azaz száznegyven milliárd forint jutott, 2010 óta.

Egy egyszerű matematikai művelettel megtudhatjuk, hogy a költségvetésnek mekkora részét érintette a stadionépítés. Ha bárki elosztja a számokat, olyan eredményt kap, ami érzékelhetően nincs összhangban a médiából hallott stadionozás mértékével. Az eredmény 0,00078. Tehát a kiadások 0,00078-ad része ment el a klubok stadionjaira, ami a költségvetés 0,078 (!) százalékát jelenti. A Puskás Arénával együtt ugyanez a szám az állam kiadásainak 0,00183-ad része. Úgy is megfogalmazható, hogy az összes állami költség 0,18 százaléka ment el az összes épült stadionra, 99,82 százaléka pedig minden egyébre.

Hétköznapi példán keresztül ez olyan, mintha valaki a nettó 300.000 forintos fizetéséből pontosan 549 forintot költene stadionépítésre, sportfejlesztésre, közösségekre, települések fejlesztésére, és több ezer munkahely teremtésére.

A Puskás Aréna nélkül egy sör árát sem éri el az összeg: 300.000 forinthoz viszonyítva 234 forintba kerülne az összes épült klubstadion.”