„Minden reggel izgatottan nézem a koronavírusra vonatkozó adatokat, részben azért, mert két kategóriában is a veszélyeztetettek közé tartozom, no meg azért is, mert mint közgazdász a meglévő és az újabb és újabb adatok alapján előrejelzéseket készítek a járvány alakulásáról és figyelem, hogy a koronavírus engedelmeskedik-e az én görbéimnek. Az első ilyen előrejelzésem a hazai esetekre március 26-ára vonatkozott, ekkorra a modellem háromszázöt fertőzöttet jelzett előre, a tény háromszáz volt, amit elég jó egyezésnek tartok. Az alkalmazott módszer egyszerű, azt nézem, hogy az egymást követő napok aktív (tehát akkor éppen a fertőzöttnek tekinthető) betegeinek egymáshoz való aránya hogyan alakul. Amíg ez az arány egy felett van, az azt jelenti, hogy az aktív betegek száma nő, ha a csökkenő tendencia eléri az egyet, akkor lesz a csúcspont, és ezt követően, ha egy alá esik a mutató, akkor már enyhül a járvány.
A járvány lefolyására az alaptendenciát a kínai adatok mutatják, azokból igyekszem megérteni a járvány más országokban való lefolyását. Ha a járvány beindulását az első napnak vesszük, ami Kína esetében ötszáz, Magyarország esetében tíz és a szintén figyelt Olaszország esetében száz beteget jelent, akkor az látható, hogy Kínában a járvány négy hét alatt érte el maximumát, majd öt hét alatt csökkent le arra a minimumra, amikor már kijelenthető, hogy a járványt lényegében sikerült megfékezni. Mint tudjuk, ehhez drasztikus intézkedésekre volt szükség.