Hazugság, hogy nem volt egyeztetés

„Nagyon vegyes kritikákat kapott az elmúlt hetekben a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervi csomag. Balliberális oldalról össztűz zúdult a szabályozásra, igaz, szakmai helyett szinte csak politikai jellegű támadásokat kapott. Mit szól a fogadtatáshoz?

Számítottunk arra, hogy egy ilyen súlyú dokumentum, mint a Nemzeti alaptanterv, nem kerülheti ki a kritikai, politikai vitákat. A baloldal nyíltan a liberális oktatás híve, kormányzásuk alatt is abba az irányba mozdultak el, és most is liberális iskolákat akarnak, ahol a nemzeti identitás háttérbe szorul, mi azonban nem ilyet akarunk és nem erre kaptunk felhatalmazást a választóinktól. Ahogy az Egyesült Államokban természetes, hogy haza­fias nevelést kapnak a gyermekek, ennek Magyarországon is természetesnek kell lennie. A NAT ezért vállaltan hazafias, gyermekközpontú és a XXI. századhoz igazodó társadalmi, pénzügyi, állampolgári ismereteket tartalmaz, erősítve a nyelvoktatást, biztosítva a természettudományos ismeretek összevont oktatásának lehetőségét és csökkentve a diákok óraszámát. Támadás és bírálat elsősorban az identitásképző tantárgyak, a történelem- és a magyartananyag esetén jelenik meg, legmarkánsabban a magyar irodalomnál. Ez nem ért minket váratlanul, Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan, és a Magyartanárok Egyesülete sem halmozott el bennünket a dicséreteivel 2010 óta; ők kezdték a kritikát, aztán többen átvették. Az Országos Diáktanács ülésén egyébként beszélgettünk a nemzeti tartalmakról, és ott előre felvázoltuk, hogy a várakozásaink szerint melyek lesznek a NAT-ot érő támadások fő irányai, sőt még azt is tudtuk, mely vidéki városokban lesz jelentősebb mozgolódás. Ott, ahol szokott: Miskolcon és Pécsett. Ez a jóslás elég jól bejött, ahogyan az is, hogy a pártpolitikai kritika előtt felépítik a »független civilek« kritikáját. Ez mifelénk így megy.

Tegyük tisztába! Hány ember dolgozott összesen az alaptanterven és a kerettanterveken, illetve mennyi véleményt dolgoztak bele az anyagokba?

A NAT-ot és a kerettanterveket szűken számolva is mintegy százötvenen írták. Csépe Valéria professzor asszony első csapata nagyjából száz főből állt, majd amikor Hajnal Gabriella miniszteri biztosként átvette a koor­dinációs feladatokat, további mintegy negyven kolléga kapcsolódott be a napi munkába. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden tantárgy esetén összeállt egy három-nyolc fős szakmai bizottság, amely az adott iskolai szakasz (például matematika 1-4. évfolyam) tantervének kidolgozását elvégezte. Az elkészült dokumentumhoz pedig további többszázas nagyságrendben érkeztek külső szakmai javaslatok, észrevételek, amelyek közül a szakértők sokat beépítettek. 2018 őszén vált nyilvánossá az első verzió, bárki észrevételezhette. Aki nekünk írt, azt minden esetben megválaszoltuk. Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság.”