A törvénnyel szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.
„A mai napon az Országgyűlés sürgős eljárás keretében elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. A törvény megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Ezért a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.
A koronavírus elleni védekezésről, a járvány megfékezéséről alapos vitát folytatott az Országgyűlés ma és egy héttel ezelőtt is. A vita részben az eddig megtett intézkedésekről, másrészt a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt.
A két ülésnapot figyelemmel kísérve megnyugtató, hogy egyetlen képviselő sem tartotta indokolatlannak az eddig megtett intézkedéseket, és senki nem állította a már meghozott döntésekről, hogy azok veszélybe sodornák a demokráciát. Ugyanakkor az ellenzéki képviselők a magyar demokráciára veszélyesnek tartották a kormány jövőbeli »korlátlan« felhatalmazását. Ezért két kérdést kiemelten vizsgáltam.
Az első:
Korlátlan-e a kormány felhatalmazása időben?
A kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér.
A második kérdés:
Korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően? Egyszerűbben, mindent megtehet-e?
Nem. A kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad. A járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.
Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje.
A további vitákhoz Kossuth Lajos 172 évvel ezelőtti – a felirati vita során – megfogalmazott szavait ajánlom megfontolásra:
»...az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (...) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára...« .”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Áder János Szegeden, a Háborúellenes Gyűlésen tartott beszédében egyetlen kérdés köré rendezte a mondandóját: gyarapodott-e a közvagyon az elmúlt 15-16 évben, és mire lehetünk büszkék.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vett részt a szegedi Pick Arénában. A kormányfő kijelentette, úgy nyerjen a Tisza választást, ahogy az ukránok visszafizetik a hadikölcsönt.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Megindult a párbeszéd a felek között a korábban elmérgesedett viszony miatt.
A férfit emberkereskedelemmel gyanúsítják.
