A törvénnyel szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.
„A mai napon az Országgyűlés sürgős eljárás keretében elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. A törvény megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Ezért a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.
A koronavírus elleni védekezésről, a járvány megfékezéséről alapos vitát folytatott az Országgyűlés ma és egy héttel ezelőtt is. A vita részben az eddig megtett intézkedésekről, másrészt a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt.
A két ülésnapot figyelemmel kísérve megnyugtató, hogy egyetlen képviselő sem tartotta indokolatlannak az eddig megtett intézkedéseket, és senki nem állította a már meghozott döntésekről, hogy azok veszélybe sodornák a demokráciát. Ugyanakkor az ellenzéki képviselők a magyar demokráciára veszélyesnek tartották a kormány jövőbeli »korlátlan« felhatalmazását. Ezért két kérdést kiemelten vizsgáltam.
Az első:
Korlátlan-e a kormány felhatalmazása időben?
A kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér.
A második kérdés:
Korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően? Egyszerűbben, mindent megtehet-e?
Nem. A kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad. A járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.
Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje.
A további vitákhoz Kossuth Lajos 172 évvel ezelőtti – a felirati vita során – megfogalmazott szavait ajánlom megfontolásra:
»...az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (...) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára...« .”
„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
Ruzsa Diána hangsúlyozta, a jövőben jobban odafigyel majd arra, hogy viselkedése tükrözze a pozíciójával járó felelősséget.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
A köztársasági elnök nagyon elegánsan és egyenesen viseli a miniszterelnök bántó viselkedését.
Több mint tíz év után közös megegyezéssel megszűnik Such György megbízatása.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
