A félelem pszichológiája

„Bizonytalanság idején tehát mindannyiunknak az érzelmi egyensúlyra kell törekednünk. A mi érdekünk, hogy ésszel és mértékkel próbáljunk meg eligazodni az információk között. Óvakodnunk kellene attól, hogy rögeszmésen elolvassunk minden járványról szóló hírt, a forrás mindenfajta szűrése nélkül. Cselekvéseinkben rengeteg múlik a szubjektív ítéletalkotásunkon, amit viszont sok minden torzíthat. Az egyik leggyakoribb ilyen kognitív torzítás, hogy döntéseinkben nagyobb hangsúlyt helyezünk azokra az információkra, amelyeket többször hallunk, amelyek igazolják a már létező hiedelmeinket. Inkább emlékszünk tehát olyan dolgokra, amelyek intenzívebb érzelmeket váltottak ki belőlünk. Ez pedig a média és a politika felelőssége a jelenlegi helyzetben.

Nehéz helyzetben vannak az érintett kormányok és állami szervek a kommunikációban, hiszen egyrészről rendkívül fontos, hogy a pánikhangulatot keretek között tudják tartani, azonban a szükséges biztonsági intézkedések betartatása csak úgy lehet sikeres, ha éreztetni tudják a valós veszélyt, egyben a saját felelősségünk súlyát. Peter Noel Murray, az Amerikai Pszichológiai Társaság New York-i tagja szerint az az állami kampány nem lehet sikeres, amelyik nem változtatja meg az emberek viselkedését. Valóban, ha belegondolunk, rengeteg kényelmetlenséget kell ebben a helyzetben önként, állami ellenőrzés és nyomásgyakorlás nélkül vállalnunk, például nem találkozhatunk családunkkal, barátainkkal, nem mehetünk oda, ahova szeretnénk. Ezek pedig mind a személyes szabadságunk bizonyos mértékű korlátozását jelentik, amiről csakis indokolt esetben vagyunk hajlandók lemondani, tehát olyan üzenetet kell megfogalmazni, ami a lehető legszélesebb rétegek számára érthető és befogadható.

Az érintett államok vezetőinek tehát meg kell mutatniuk, hogy cselekszenek, hogy észszerű és átgondolt tervük van a jövőre, emellett rendszeres, nyílt és átlátható kommunikációra van szükség, hogy az emberek ne érezhessék úgy, valamit eltitkolnak előlük – fogalmazta meg Steven Taylor klinikai pszichológus A pandémiák pszichológiája című könyvében. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a média és a politikai élet szereplői milyen módon próbálják a közvéleményt befolyásolni. Most nagyon veszélyes lehet a politikai indíttatású hangulatkeltés, ahogyan ezt láthattuk más államok esetében is.”