Koronavírus: a legnagyobb bioterrorista mindig a természet

Nincs baj, nincs pánik. A koronavírus terjedésének megfékezése miatt ugyan Kínában jelenleg is 56 millió embert tartanak a hatóságok karanténban, ám az európai kontinensen nyoma sincs annak, hogy a lakosság információkért ostromolná a külképviseletet, a szakminisztériumot, illetve a magyar egészségügyi intézményeket.

A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport szervezésében a Pázmányon tartott kedd esti beszélgetésen is inkább az intellektuális kíváncsiság, semmint a valós veszély miatti izgalom adta meg az alaphangot.

Pedig a felütés egészen erőteljesre sikerült: a koronavírus itt van az országban és jelenleg is fertőz. Ez is jelzi, hogy a tényszerű részinformációk mennyire félrevezetők lehetnek. Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa ugyanis hozzátette, hogy a ’60-as években négyféle koronavírust azonosítottak, ezek közül az emberről emberre terjedő kórokozó felel 30%-ban a nátha kialakulásáért, nálunk pedig most influenza szezon van.

Ennek a nagy riadalmat keltő esete volt a súlyos légúti tünetegyüttessel járó sars koronavírus 2002-ben, ami a jelenlegi tudás szerint cibetmacskáról került át az emberre.

A tavaly, november végén Vuhanban kitört járvány hátterében pedig a kutatók a tobzoskát sejtik, de az abszolút kiindulópont a denevér lehet. (A virológusok számára azért jó barát a denevér, mert szinte az összes vírust hordozza.) Hupei tartományban e vírus nyomán 2 százalékos halálozási aránnyal számolnak a szakemberek, a többiben 0,5 százalék. Miután tudható, hogy emberek közti kontaktolással is terjed, érthetővé válik a kézmosást népszerűsítő, amúgy meglehetősen egyszerű oktatóvideók terjesztése. Ez a vírus az ebolánál ellenállóbb, jó pár órát túlél a bőrfelszínen, akárcsak a nátha. Vakcinára pedig ne számítson senki, hisz annak előállítása hosszú időt vesz igénybe. Ez nem az 1995-ös Dustin Hoffman film, amelyben néhány óra alatt megvolt az ellenanyag, amivel végig oltották a várost.

Szóval kézmosás!

Kína egyébként a WHO szerint is sokkal nyíltabban és gyorsabban reagált most, mint annak idején a sars vírus terjedésekor, még azzal együtt is, hogy először az ausztrálok jelentették be, hogy megtalálták a kórokozó vírust. Ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a sars vírus idején 2,5 hónapig titkolták a megbetegedéseket.

Kusai Sándor, a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának munkatársa, volt pekingi nagykövet Kína kezdeti hallgatását egy általános politikai dilemmával magyarázta. Az ottani vezetés (de általában katasztrófák és egyéb, sokakat érintő válsághelyzetek esetén az országok vezetői mindenhol) kezdetben nem tudta eldönteni, hogy az információkat kapun belül tartva, saját szakemberek segítségével kezeli a helyzetet, vagy a nyilvánossághoz fordul és vállalja a pánik kialakulásának következményeit. Amikor ugyanis 1,4 milliárd ember kezdi el intenzíven félteni az életét, az azért eléggé felboríthatja a megszokott rendet.

Jelenleg 40 ezer ember lehet fertőzött, 200 ezer embert figyelnek meg. Ilyen szintű reagálásra, néhány óra alatt egy Pest megyényi terület teljes karantén zárására csak autoriter rendszerek képesek. Ennyiből tehát még szerencse is, hogy ott ütötte fel a fejét a vírus.

az év első negyedévben várhatóak jelentősebb károk, de szerencsére ez az időszak Kínában nem tekinthető főszezonnak.

A jelenség egyértelmű nyertese viszont az e-kereskedelmi szektor. Az emberek nem mehettek ki személyesen a boltokba, ezért minden szükséges terméket interneten rendeltek. Az iskolákban is elhalasztották a tanítás megkezdését, a nagy egyetemek mind online kurzusokkal igyekeznek fenntartani a folyamatos oktatást. Minél tovább tartanak a járványügyi intézkedések, annál jelentősebb kár éri a gazdaságo(ka)t. A nagy nemzetközi termelési láncokban ugyanis szinte minden területen van kínai láncszem.

A modern logisztika korában, a termelés különböző fázisaiban nem nagyon van készletezés, az alkatrész folyamatosan jön, ezért a láncolat megszakadása néhány napon belül képes zavart okozni. A kínai gyártók és beszállítók most távol tartják a munkásokat a gyártósoroktól és egymástól, így a veszteség az egész globális piacot érintheti. A politikai vezetésre ugyanakkor semmiféle hatást nem gyakorol a járvány, még az interneten sem fogalmazódik meg igény velük szemben a változásra. A 2002-es sars vírus terjedésének kezelése elfogadható referencia a közvélemény számára.

A világ legnépesebb országában ugyan törvény bünteti a rémhírterjesztést, de

miszerint az amerikaiak hozták be a vírust, hogy ezzel élezzék tovább a kereskedelmi háborút. Másik elmélet szerint egy kínai vegyifegyver gyárból szabadult ki. A valóságban viszont jelentős politikai tőkét csak a vírus terjedése megfékezésének bejelentésével lehet kovácsolni. Ennek kommunikálása viszont kétélű fegyver, mert egy elsietett artisztikus nyilatkozat könnyen visszaüthet. A veszély elmúltának dátuma pedig még hozzávetőlegesen sem prognosztizálható, különösen azért, mert a betegség az ebolánál enyhébb lefolyású, sokan nem is kerülnek az egészségügy látóterébe.

Kis Zoltán virológus az összeesküvés-elméletekre reagálva jelezte, hogy épp Vuhanban van az egyik legnagyobb kórokozó számmal dolgozó virológiai labor Kínában, de szakmai körökben konszenzus van arról, hogy a legnagyobb bioterrorista mindig a természet. 

Közép-kelet Európában egyébként eddig nem regisztráltak koronavírus-fertőzöttet. Vuhanból hét magyar tért haza a közelmúltban, őket a László kórházban tartják karanténban. Mindannyian jól vannak.