Nincs baj, nincs pánik. A koronavírus terjedésének megfékezése miatt ugyan Kínában jelenleg is 56 millió embert tartanak a hatóságok karanténban, ám az európai kontinensen nyoma sincs annak, hogy a lakosság információkért ostromolná a külképviseletet, a szakminisztériumot, illetve a magyar egészségügyi intézményeket.
A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport szervezésében a Pázmányon tartott kedd esti beszélgetésen is inkább az intellektuális kíváncsiság, semmint a valós veszély miatti izgalom adta meg az alaphangot.
Pedig a felütés egészen erőteljesre sikerült: a koronavírus itt van az országban és jelenleg is fertőz. Ez is jelzi, hogy a tényszerű részinformációk mennyire félrevezetők lehetnek. Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa ugyanis hozzátette, hogy a ’60-as években négyféle koronavírust azonosítottak, ezek közül az emberről emberre terjedő kórokozó felel 30%-ban a nátha kialakulásáért, nálunk pedig most influenza szezon van.
Ennél a koronavírusnál sokkal veszélyesebb az a változata, ami állatról került át emberre.
Ennek a nagy riadalmat keltő esete volt a súlyos légúti tünetegyüttessel járó sars koronavírus 2002-ben, ami a jelenlegi tudás szerint cibetmacskáról került át az emberre.
A tavaly, november végén Vuhanban kitört járvány hátterében pedig a kutatók a tobzoskát sejtik, de az abszolút kiindulópont a denevér lehet. (A virológusok számára azért jó barát a denevér, mert szinte az összes vírust hordozza.) Hupei tartományban e vírus nyomán 2 százalékos halálozási aránnyal számolnak a szakemberek, a többiben 0,5 százalék. Miután tudható, hogy emberek közti kontaktolással is terjed, érthetővé válik a kézmosást népszerűsítő, amúgy meglehetősen egyszerű oktatóvideók terjesztése. Ez a vírus az ebolánál ellenállóbb, jó pár órát túlél a bőrfelszínen, akárcsak a nátha. Vakcinára pedig ne számítson senki, hisz annak előállítása hosszú időt vesz igénybe. Ez nem az 1995-ös Dustin Hoffman film, amelyben néhány óra alatt megvolt az ellenanyag, amivel végig oltották a várost.
Szóval kézmosás!
Kína egyébként a WHO szerint is sokkal nyíltabban és gyorsabban reagált most, mint annak idején a sars vírus terjedésekor, még azzal együtt is, hogy először az ausztrálok jelentették be, hogy megtalálták a kórokozó vírust. Ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a sars vírus idején 2,5 hónapig titkolták a megbetegedéseket.