Fordított Széchenyi

„Ennek az önkényesen elbeszélt történeti múltban élő és bennünket is a múltba kényszerítő kormánynak kedvenc hőse gróf Széchenyi István, aki nemcsak az osztogatás rokonértelmű fogalmává vált Széchenyi tervnek, a sárba tiport magyar tudós társaságnak: az Akadémiának, vagy a Széchenyi tervet útjára indító miniszter kedvenc fürdőjének a névadója volt, hanem a személyes példamutatás, a haza sorsáért, lakóinak felemelkedéséért való kiállás erkölcsi parancsának a megtestesítője is. Egyszóval Széchenyi gróf mindannak épp a fordítottja, az ellentéte volt, mint amit Orbánék eddig tettek, ma cselekednek és amit maguk után hátra hagynak.

Aki szinte semmit sem tud Széchenyiről az is hallott már harangozni arról, hogy a gróf birtokai egy évi jövedelmét ajánlotta föl egy »Magyar Tudós Társaság« létrehozásának a céljára 1825 novemberében, a pozsonyi országgyűlésen. Ebben a nemeslelkű felajánlásban is csak a családi hagyományt folytatta, hiszen édesapja, gróf Széchényi Ferenc volt a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozója 1802 novemberében. A valódi grófok tudták, hogy vetni ősszel kell, talán ezért választották a novembert a nemes célra való felajánlásaik idejének. Aki pedig más javára még semmit sem ajánlott, mindig csak a más javait használta, az pontosan tudja, hogy lopni nyáron kell, amikor a száraz port a szél ráfújja a tolvaj lábnyomára, és már beérett a vetés. Ezt az egyszerű, zsigeri felismerést követte az akadémiai tagsággal megáldott mostani miniszter és gazdája is, amikor a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatától és a kutatóhálózat minden vagyonától és jövedelemétől éppen 2019 júliusában fosztották meg a magyar tudós társaságot.

Adja magát az összehasonlítás, hogy amíg a gróf egy évi jövedelmét áldozta közcélra, addig a miniszter akadémikus, a főnöke és annak tudományos pontossággal a haza javainak birtokbavételén dolgozó családi köre a köz vagyonából nem egy esztendeig, de nemzedékeken át szeretnének megélni. Piti összegekért épp olyan lelkesen hajolnak le, mint az igazán nagy milliárdokért. Így a közhasznú Oltalom Karitatív Egyesület részére járó támogatás, vagy a kisegyházaknak szánt közpénzek éppúgy részét képezik a pénzvarázslatnak, mint a stadionépítésbe vándorló, vagy fociakadémiák pénztárába – onnét aztán ki tudja, hová - ömlő TAO milliárdok.”