Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Senkinek nincs baja a nemzettel, csak azzal a doktriner, bigott, fixált és ezért valóságellenes értelmezéssel, ahogyan ez a kurzus azt felfogja.
„A bírálatok egyik kardinális pontjával kapcsolatban a Széchenyi Akadémia Vezetősége például a következőket írja állásfoglalásában: »az önálló, kritikai gondolkodás elsajátítását, a művelődés segítségével elérhető örömszerzést, a személyiség kiteljesítését, a felnövekvő nemzedék harmonikus, szabad életet élő polgárokká válását nem támogatja.« Persze tudjuk: a kritikai gondolkodás meg a szabad(!) polgár elég gyanús entitások, úgyhogy le lesz komcsizva az Akadémia is rögvest.
A Szépírók Társasága a talán legfontosabb szempont, az olvasóvá nevelés feladata felől szemléli a NAT nevű problémát: »Az új alaptanterv nem az olvasói kultúra kiműveléséhez járul hozzá, hanem annak ellenében hat. Avíttas, doktriner és ideologikus irodalomszemléletet közvetít, mely alkalmatlan a diákok olvasóvá nevelésére«
Az irodalom és a társművészetek (ötven) egyetemi oktatója szerint a NAT »bántóan ideologikus szándékkal, külső nézőpontból és nagyon leegyszerűsítő módon közelít az irodalmi művekhez, életművekhez és folyamatokhoz«, éppen ezért »… nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást«.
Mondhatni a fenti szempontokat foglalja össze a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása. A tanterv »a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké.«
A legérdekesebb argumentum, hogy a Magyartanárok Egyesülete még azt is szakmai alapon fogalmazta meg, hogy miért nem lehet nemzeti egy tanterv, amelyik a nemzet tagjainak jó részét kirekeszti az oktatásból. A NAT kritikátlan védelmezői persze, szándékosan félreértelmezve a leírtakat, azonnal az egyszeri rutincsúsztatáshoz folyamodtak és megvádolták a bírálókat azzal, hogy a nemzet fogalmával van bajuk. Holott senkinek nincs baja a nemzettel, csak azzal a doktriner, bigott, fixált és ezért valóságellenes értelmezéssel, ahogyan a kurzus azt felfogja, és amely nézet tükröződik a NAT irodalomszemléletében is.”