Élvezetes, de az ember csak egyszer csinálja meg. Interjú.
„Négy évvel ezelőtt az volt a Most-Híd szlogenje, hogy »El tudnak képzelni egy Smer nélküli kormányt? Mi igen«. Végül mégis a Smerrel közös kormányban végezték. Ma már egyértelműen elhatárolódnak az együttműködéstől. Ez egy tanulság eredménye?
Ez egy nagyon nagy tanulság volt. Én kikerestem a Denník N egyik 2016 februári lapszámát, amelynek a címoldalán Bugár Béla azt mondja, kutya kötelességünk kormányra lépni a Smerrel, ha nem lesz más alternatíva. Csakhogy ezt akkor igyekeztünk tagoltan kommunikálni, ami annyit jelent, hogy először megpróbálunk egy jobboldali kormányt kialakítani, és ha nem megy, akkor kormányra lépünk a Smerrel. Végül ahhoz vezetett az egész, hogy átvertük a választóinkat azzal, hogy először azt mondtuk igen, másodszor nem, végezetül pedig az egyik és a másik oldalról is jó nagy pofont kaptunk. Amikor megkezdtük a mostani kampányt, kijelentettem, hogy nem lehet homályos álláspontunk, kerek-perec ki kell mondanunk, hogy mik a preferenciáink. A múltban ez sokba került nekünk.
Azt, hogy a Smerrel nem lehet kormányozni az elmúlt négy év alapján tudatosították, vagy csupán az miatt határolódnak el a Smertől, mert a társadalom változást akar?
(…) Ami a stratégiai kérdéseket és az együttműködést illeti, az elején jól ment, de lassacskán rosszabbra fordultak a kapcsolataink, most meg már egyenesen mélypontra értek. Ebből is látjuk, hogy a jövőben már nem tudnánk együttműködni. És persze nem szabad megfeledkezni azokról az ügyekről, amelyek a négy év alatt felszínre kerültek… Ha tudtuk volna előre, hogy a partnerünknek csak az ügyek feléhez köze van, akkor nem lépünk velük koalícióra.
A választóknak egyrészt azt mondják, hogy ebben a kormányban sikerült elérniük a legtöbbet, másrészt pedig azt hangoztatják, hogy a Smerrel soha többet nem lépnek kormányra. A választók tudják értelmezni azt, hogy Önök azzal a párttal nem akarnak tovább együttműködni, amelyikkel a legtöbb mindent elérték?
Egy bizonyos fokig olyan, mint a bungee jumping: valamilyen szinten élvezetes, de az ember csak egyszer csinálja meg, mert azután már nem biztos, hogy fogja akarni. (…)
Benne lennének egy olyan kormányban, amit az OĽaNO állít fel?
Ezzel két problémám van. Nem hiszem, hogy Matovičnak az lenne a célja, hogy egy stabil kormányt állítson fel. Másodsorban: a hivatalomat egy OĽaNO-jelölttől, Polláktól vettem át, és nem voltam boldog, amikor megláttam, hogy mit hagyott maga után. Szerintem Szlovákiának az lesz a legjobb, ha nem Igor Matovič fog kormányt alakítani.”
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Az Oroszország elleni harcban a hardver és a szoftver is fontos.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
A szlovák kormány jóváhagyta a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot.
A sérült férfit végül a családja szállította kórházba.
Új ügyvezetők, felszívódott cégek, kirámolt irodák – az elmúlt évek legnagyobb baloldali korrupciós botrányáról rántja le a leplet az Akta.
Felzabáltuk a Retro Büfét, de legalábbis egy szeletét, mert miközben a helyiség apró, a kínálat akkora, hogy nem győztünk csodálkozni. Interjú és hamburger-teszt következik!
