Vállalhatatlan Niedermüller Péter rasszista nyilatkozata

„A Századvég Alapítvány morálisan vállalhatatlannak tartja Niedermüller Péter ellenzéki erzsébetvárosi polgármesternek az egyik kereskedelmi televízió január 23-i műsorában tett rasszista nyilatkozatát, amelyben az ellenzéki politikus »rémisztő épződménynek« nevezte a fehér, keresztény heteroszexuális embereket.

A nyilatkozat szó szerint így hangzott: »Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én, mik; akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen: ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből – mondom csöndesen nektek.«

Niedermüller Péter ezen megnyilvánulásával vállalhatatlan és egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan nézeteknek adott hangot, ráadásul beszélgetőtársa, Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője helyeslő gesztusa sem elhanyagolható körülmény az idézett rasszista mondatok elhangzásakor.

Rasszista az, aki az emberek külső tulajdonságait oly módon kiemeli, hogy azokhoz még morális, társadalmi vagy politikai különbségeket is hozzárendel; és ily módon a kiemelt tulajdonságaik alapján, például bőrszín vagy más biológiai karakterisztikum szerint önkényes hierarchiát állít fel. Márpedig Niedermüller Péter ezt tette: tudatosan és vállaltan elkötelezte magát egy csoport, a fehér, keresztény, heteroszexuális közösségek negatív diszkriminációja mellett, azok említett, veleszületett genetikai tulajdonságai, adottságai alapján.

A Századvég Alapítvány elutasítja a faji alapú megkülönböztetést a magyar politikában, ennek a megközelítésnek a II. világháború óta nincs helye, sem kultúrája a hazai politikai közbeszédben. Különösen szomorú aktualitás az erzsébetvárosi polgármester rasszizmusa kapcsán, hogy éppen 75 éve, 1945. január 27-én szabadították fel a birkenaui és auschwitzi koncentrációs táborokat.

Hazánkban az egyenlő bánásmód kérdése többszintű szabályozásban ölt testet: nemzetközi egyezmények (például a New Yorkban 1965-ben aláírt a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló törvényerejű rendelet), uniós aktusok és belső jogszabályok révén. A legfontosabb belső jogforrásunk, az Alaptörvény a XV. cikkében deklarálja a törvény előtti egyenlőség elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát: »Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.« Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése tartalmazza az általános jogegyenlőségi szabályt, amely a jogrend valamennyi szabálya tekintetében azért biztosítja az egyenlő kezelés követelményét, mert az egyenlőség végső alapja az egyenlő méltóság.

A diszkrimináció-tilalom olyan élethelyzeteket ölelhet át, amelyekben az emberek önazonosságát, identitását meghatározó lényegi tulajdonságuk miatt előítélettel, vagy társadalmi kirekesztéssel néznek szembe. Vagyis a diszkrimináció-tilalom elsődlegesen a társadalom személyben rejlő és tetszés szerint nem változtatható tulajdonság mentén elkülönülő csoportjainak védelmét szolgálja.

Egy választott politikai tisztségviselőnek – legyen az polgármester, illetve országgyűlési képviselő – minden körülmények között, az Alaptörvény, valamint egyéb szabályozó jellegű jogi és etikai normák szellemében és azok tiszteletével kell eljárnia.

Egy polgármester is morális felelősségvállalással tartozik a társadalom egésze részére közéleti megnyilvánulásaiért vagy a beszédeiért. Amiként volt európai parlamenti képviselőként is szem előtt kellene tartania az emberi jogok alapelveinek érvényesülését, és soha nem támaszkodhat érveléseiben faji jellegű, veleszületett biológiai karakterisztikumra utaló megkülönböztetésre.

Budapest, 2020. január 24.”