Újabb mérföldkőhöz érkezett az amerikai közvéleményt szeptember óta megmozgató alkotmányos elmozdítási eljárás Donald Trump ellen.
„A több hónapos kongresszusi vizsgálat nem vezetett pártokon átívelő konszenzushoz Donald Trump bűnösségét illetően. Ez, miközben nyilvánvalóan egyszerű politikai okokra is visszavezethető – a republikánusoknak nem áll érdekében megbuktatniuk a saját szavazóik körében kifejezetten népszerű Trumpot egy választási évben -, nem független attól a ténytől sem, hogy a demokraták által felhasznált bizonyítékok értelmezése nagyban függhet attól, milyen alapállásból vizsgálja az ember Trump hároméves elnöki ténykedését.
Vagyis nem sikerült olyan érveket felsorakoztatni az elnök elmozdítására, mint annak idején a belpolitikai ellenfelei ellen kémkedést és lehallgatást megvalósítani próbáló Nixonnal szemben, amelyek egyértelműen védhetetlenné tennék a republikánus politikust a párttársai számára.
A felsorakoztatott érvek jelentős része olyan természetű, hogy egyaránt bizonyítékként szolgálhatnak az elnök bűnösségére és annak hiányára, függően attól, miképp vélekedünk Trumpról. A republikánus értelmezés szerint a kongresszusi vizsgálat nem bizonyította egyértelműen az elnök bűnösségét, így szerintük a demokratákat elsősorban pártpolitikai megfontolásokat követnek, mikor az elnök elmozdítását követelik.
A New York Times elemzése rámutat, hogy a Zelenszkij és Donald Trump közötti július 25-i telefonbeszélgetés nyilvánosságra került leirata nem tartalmaz egyértelműen quid pro quo-ra utaló jeleket, hiszen az amerikai elnök nem mondta egyértelműen azt ukrán kollégájának, hogy a katonai segélyért/ legmagasabb szintű diplomáciai találkozóért cserébe egy vizsgálatot követel.
És bár George Sondland tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint Trump és körének cselekedetei egy Bident érintő vizsgálat megkezdésére irányultak, de azt is beismerte, hogy az amerikai elnök az egyik telefonbeszélgetésében azt mondta neki, hogy »nem akar quid pro quo-t Zelenszkijtől«.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
