Akadozik az új kínai gazdasági modell

Az új kínai gazdasági modellnek az lett volna a feladata, hogy high-tech országot építsen, de az átmenet nehezebb, mint azt várták. 2019 nem volt igazán jó éve a kínai döntéshozóknak – írta az Asia Times még 2019-ben. A lassulás több szektorban is jelentkezett, csökkentek a fogyasztói kiadások, az ipari termelés, a befektetések és a kereskedelem is. A lassulás egyik fő oka a kereskedelmi háború, ennek enyhítésén jelenleg is tárgyal a két ország.

A kínai gazdasági növekedés 6 százalékosra csökkent 2019 harmadik negyedévében (a negyedikben is 6,5 százalék alatti számot várnak az elemzők), ez pedig

A kétezres években még akár 14 százalék körüli éves alapú gazdasági növekedési számok is megfigyelhetők voltak Kínában.

Akadozik az új gazdasági modell 

A másik fő ok az Asia Times szerint, hogy az állam által támogatott gazdasági modellről egyelőre nem tudott az ország megfelelően átállni a csúcstechnológiás gyártásra és az internetalapú szolgáltatásokra. Az új gazdasági modell nagyobb hangsúlyt fektet a fogyasztásra és a hozzáadott értékre, amelyet a fejlett technológiákkal kívánnak elérni. Ezzel szemben a jelenleg uralkodó munka-intenzív, hagyományos ipar kisebb szerepet szán a hozzáadott értéknek. 

A modellváltás miatt a fogyasztás már nőtt, de a hatalmas háztartási adósságok megnehezítik a modell gördülékeny bevezetését – mondta Alicia Garcia Herrero és Gary Ng közgazdász. Herrero szerint Kína jó úton halad a technológiai fejlődésben, amit az is bizonyít, hogy kevésbé függ a gazdaság a külföldi félkész termékek gyártásától. Mindennek ellenére

 – tette hozzá Herrero.

Nehézkes, de sikeres

Az átállás nehézségei ellenére a csúcstechnológiás feldolgozóipar 2019 első tíz hónapjában hatalmasat nőtt Kínában, mivel a szektor bevételei 7,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Viszont az Asia Times szerint az innovációs előretörés le fog állni, ha Peking továbbra is az állam tulajdonában lévő vállalatokat támogatja és háttérbe szorítja a magánszektort. 

Kína ugyanis hagyományosan az állami tulajdonú vállalatokra építi az iparpolitikáját

és ezek a vállalatok előnyt is élveznek a többivel szemben – mondja David Orsmond, a Macquarie Business School közgazdásza. Elméletben a kreativitás és hatékonyság nem függhet a tulajdonjogtól, de Kína esetében is azt mutatják ki a tanulmányok, hogy az innováció inkább a magánvállalatoknál jelentkezik – véli Orsmond.

A lap szerint a kormány által novemberben bejelentett 21 milliárd dolláros pénzügyi alap összege a megszokott vállalatokhoz érkezik majd. 2018-ban a kínai kormány összesen 293 milliárd dollárt fordított fejlesztésre, amellyel elmaradt az élen álló USA-tól, ez GDP-jének 2,18 százaléka.

A Global Innovation Index mutató, amely az innovációs fejlettséget méri, Kínát a 2017-es 22. helyről 2018-ra a 17. helyre helyezte a világban, 2019-ben pedig már az ország a 14. helyet foglalta el. 

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország ebben a rangsorban 129 országból a 33. helyen áll, Szlovákia és Lengyelország előtt.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.