Szekeres kitart régi hamis álláspontjuk mellett, hogy a szomszédos országok NATO-tagsága vagy békepartnersége biztosítja hazánk védelmét.
„»Fegyvervásárlás kontroll nélkül« címmel közölt hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő írást a 168 Óra múlt heti száma a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról. Persze ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen a szélsőségesen balliberális lap szélsőségesen balliberális »szakértőket« szólaltat meg, az ő pártpolitikai indíttatású hamisságaikra alapozza a témáról szóló megállapításait.
A megszólalók: Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, Vadai Ágnes volt politikai államtitkár és bizonyos Kovács Gyula nyugállományú alezredes. Mindannyian a Gyurcsány–Bajnai-kormányok levitézlett és bukott emberei, tele sértődöttséggel, bosszúvággyal, amiért az emberek – köztük sok-sok katona – nem szavaztak rájuk. Csúfos bukásuk nem véletlen, hiszen 2002 és 2010 között ők ártottak legtöbbet a honvédelem ügyének, ők vágták gajra a Magyar Honvédséget.
NATO-tagság
Szekeres kitart régi hamis álláspontjuk mellett, hogy a szomszédos országok NATO-tagsága vagy békepartnersége biztosítja hazánk védelmét, így a Magyar Honvédség fejlesztését csak »a világ konfliktuspontjain« való bevethetősége okán szabad megtennünk.
A Gyurcsány–Bajnai-időszakban ezzel a tévhittel, a magyar emberek szándékos megtévesztésével magyarázták a honvédség teljes leépítését, szándékosan meggyengítve ezzel Magyarország védelmi képességeit. Mi azt képviseljük, hogy hazánk függetlenségét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát elsősorban a Magyar Honvédség garantálja.
Ezért van szükségünk a térség legmodernebb, legütőképesebb, a hazájukhoz és esküjükhöz hű honvédekből álló haderőre. Egyébként a NATO is ezt várja el minden tagállamától, ezért kell 2024-re teljesítenünk azt, hogy a GDP-nk két százalékát fordítsuk védelmi kiadásokra.
Másrészről megjegyezném, hogy honvédeink négy földrészen, tizennégy misszióban szolgálják hazánkat azzal, hogy »a világ konfliktuspontjain« NATO, EU vagy ENSZ szövetségi együttműködés keretében békefenntartó feladatokat látnak el.
Hazánk a mostani mintegy 500 főről közel 700 főre növeli az afganisztáni és a koszovói NATO-küldetésben részt vevő katonái számát. Előbbiben a terrorellenes küzdelem erősítése, utóbbiban a Nyugat-Balkán, mint Magyarország és egész Európa biztonságának kritikus jelentősége okán.
De ha elsődlegesek számukra a missziók, akkor Vadai Ágnesék kedden miért nem szavazták meg, hogy a kurdisztáni békemisszióban, az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai műveletekben a magyar honvédség továbbra is részt vehessen? Mert ezzel elismerték volna, hogy Európa és Magyarország biztonságát első helyen továbbra is a tömeges migráció és az azzal járó terrorizmus fenyegeti. Pedig a múlt heti NATO-csúcson már Jens Stoltenberg főtitkár a NATO legnagyobb kihívásai közé sorolta a migrációt és a terrorizmust.”