Az elveszett függetlenség

„Varga Judit igazságügyért felelős miniszter 2019. október 31-én jelentette be, hogy nem lesznek közigazgatási bíróságok. Bár egy pillanatra úgy tűnhetett, hogy a kormány tanult az önkormányzati választáson elszenvedett súlyos vereségből, mégis naivitás lett volna azt gondolni, hogy bármiféle változásra képesek. Nem is kellett sokat várni arra, hogy a Fidesz folytassa a bírósági függetlenség lerombolását. Alig két héttel Varga Judit bejelentése után a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot, amely számos ponton csorbítja a bíróságok függetlenségét.

A kedden elfogadott törvény szerint az Alkotmánybíróság tagjait kérésükre a köztársasági elnök a Kúria bírójává nevezi ki, a kérést a köztársasági elnök nem tagadhatja meg. Ez azt jelenti, hogy saját kérésére bármelyik alkotmánybíró a Kúria bírója lehet. Ráadásul, ha akár csak egy évig is az Alkotmánybíróság tagja volt, úgy már a jogszabály által megkövetelt tapasztalattal is rendelkezik. Így a fideszes többség már a legfelsőbb bírói fórumnak számító Kúriát is a saját embereivel töltheti fel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a politikai testületként működő Alkotmánybíróság rendre kiszolgálja a kormánytöbbség érdekeit. Ez látható volt a CEU esetében vagy a választás alatt tárgyalt ügyekben.

Most ezek az emberek kerülhetnek kontroll nélkül a Kúria tanácsaiba bármikor, ha mandátumuk megszűnik. Így tehát a kétharmados többség kezébe kerül annak a lehetősége, hogy tetszés szerint politikai kinevezettekkel töltse fel a Kúriát, és adja annak elnökét. A kinevezettek által hozott minden döntés kötelező lesz az alsóbb szintű bíróságok számára, a törvény által bevezetett precedensrendszer miatt. Így a kormány már nemcsak az általuk kötelezően követendőként meghatározott jogszabályi indokolásokkal, hanem a politikai kinevezetteken keresztül is kényszerítheti az alsóbb szintű bíróságokat, hogy azt tegyék, amit a kormány akar.”