Az Orvosi Kamara új vezérkara embertelenség fennforgására hivatkozva arra kéri az államfőt, vesse latba hallatlan tekintélyét, és vétózza meg ennek a határozatlan, meggondolatlan, forrófejű kis kormánynak a rendeletét. Semmi különös, csak ahogy szokta. Biztosak lehetünk benne, hogy vagy megteszi, vagy nem, és forrófejű, ámde rettenthetetlen kormányunk magába száll, és visszavonja a frászkarikát, vagy nem.
A baj ezzel az, hogy teljesen mindegy, mit dönt mindannyiunk elnök ura. A gyakorlati helyzet nem változik. Ugyanis a járulékbefizetés nélkülieket a jelenlegi helyzetben is fizetésre kellene bírnia az orvosnak, ami természetesen nem tud megtörténni, sok okból: bemelegítésül az okok közül említsük meg azt, hogy az orvosok többsége nem tart magánál számlatömböt, pénztárkönyvet és pénzes-szekrényt, amely kellékek nélkül a befizetett pénz elveszti térítési díj jellegét, és átmegy sima paraszolvenciába.”