Abortusz: egyszerre van szükség segítségnyújtásra és jogi védelemre

A Válasz Online legutóbbi szerkesztőség nevében írt cikkében le szeretné zárni az északír abortuszszabályozásról szóló vitát. Bevallom, én is szívesen foglalkoznék mással, ha nem kerülnének újra és újra a nyilvános térbe olyan tévedések, melyek tisztázást kívánnak. Miután a Válasz a vitatott pontok szempontjából irreleváns jogszabállyal „bizonyít”, teszek egy utolsó kísérletet, arra hívva minden érdeklődőt, hogy próbáljuk még egyszer együtt megismerni és megérteni az északír helyzetet. A jogi tisztázás mellett a saját személyemmel és az életvédőkkel kapcsolatos állításokról is szólnom kell, nem is a magam, hanem az egész életvédő közösség becsülete miatt. Meglepett például azt olvasnom, hogy visszautasította a Válasz Online második válaszcikkem, miközben valójában nem is küldtem el nekik az írásom annak nyilvánosságra hozása előtt.

„Álságos a módszer, amely szerint az északír valóságot és a liberalizált jövőt keresztény alapról bírálják, de közben a hasonló gyakorlatot elfogadó, »régi vágású« magyar »kereszténydemokrata« kormányzatot még csak a szájukra sem veszik” – írja a portál. Ezzel az állítással házszámot tévesztett a cikk írója. A kormányhoz intézett Összefogás egy abortuszmentes Magyarországért petíciónk után pont a Heti Válasz újságírója, Élő Anita volt az, aki kritizálta ezt a kampányunkat, tehát pontosan tudja, hogy felszólalunk a hazai gyakorlattal szemben is. Az említett petíció 19 000 aláírója arra kéri országunk vezetőit, hogy szabjanak gátat a születendő életek kioltásának, az édesanyák megsebzésének, családjaink és nemzetünk önpusztításának, és támogassák a krízisbe került édesanyákat, családokat.

„Az nem életvédelem, ha valaki paragrafusokért küzd, betiltásért kiált, de nem hajlandó ihletet meríteni a valóságból és segítséget nyújtani annak, aki arra szorul” – folytatják. Életvédő szolgálatom első éveiben a Kiáltás az Életért Egyesület várandósoknak segítséget nyújtó krízisközpontjában voltam önkéntes, ahol megismerkedtem számos abortuszon gondolkodó anyával, illetve olyan nővel, aki halott gyermekét siratta, és az abortusz feldolgozásában kért segítséget. Méltatlan lenne itt felsorolnom az elmúlt években tett összes segítségnyújtásunkat, akik követik a munkánkat, tudják, hogy nem csak az élet joga melletti kampányolás teszi ki az életvédők mindennapjait. Gyakran kapunk megkeresést segítséget kérő emberektől, akiket vagy összekötünk a magyaroszági életvédő hálózat egy szakértő tagjával, vagy pedig magunk segítünk nekik. Számos módon igyekszünk építeni az élet kultúráját. Például a CitizenGO tette lehetővé, hogy Magyarországra érkezzen a Meg nem született gyermekek szobra, amely havonta más helyre utazik, segítve az embereknek az abortusz utáni gyógyulásban. Emellett azt azért fontos lefektetnem, hogy egy életvédő sem foglalkozhat mindennel. Különböző területeken különböző képviselőkre és szakértőkre van szükség, ahogy az élet más területein is.

A cikkíró felvetése tényleg nem lenne hiteles életvédelem. Én abban hiszek, hogy lehet a minden embert megillető védelem szükségességét a valóság ismeretében, segítségnyújtással együtt képviselni. A krízisben lévő várandósok, az abortusz után szenvedő anyák támogatása és a fiatalokra irányuló prevenció mellett helye van a születendő emberek jogvédelmének is. Mi vállaltan a magzatok hangját képviseljük. Ők nem tudnak felszólalni magukért, ezért mi szólunk helyettük ebben az igazságtalan helyzetben, amikor egyre több helyen és helyzetben megvonják tőlük az őket emberként megillető jogi védelmet, amelyet mi mindannyian élvezünk.

A vitasorozatban alapvetően a Válasz Online alábbi két állításával vitatkozom, melyek szerint: „Az északírekre vonatkozó törvény világosan fogalmaz, csak a magzat halálos vagy súlyos rendellenessége esetén szakítható meg a terhesség a 28. hétig”; illetve: „egyéb esetekben pedig a magzat súlyos rendellenessége, vagy nemi erőszakból illetve vérfertőzésből történő fogantatás esetén kérhető abortusz”. Ezek azok a több portálon megjelent tévinformációk, amelyek alapján némelyek indokolatlannak minősítették a fekete profilképes életvédők kiállását.

Legutóbb megjelent írásában az  új északír törvény azon 9. paragrafusának első szakaszával igyekszik igazolni korábbi állításait a portál, amely szerint az államtitkárnak gondoskodnia kell az ENSZ CEDAW-jelentése bizonyos pontjainak végrehajtásáról. Ezek a pontok (85. és 86.) az abortusz engedélyezését javasolják, ha a várandósság a nő fizikai vagy mentális egészségét fenyegeti, ha a magzat nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat során fogant, illetve ha súlyos vagy halálos rendellenességben szenved. Ha tovább olvassuk a törvényt, a 6-os szakaszból kiderül, hogy a fenti pontokat március 31-ig kell végrehajtani.  E javaslatok alapján nem hoztak ezidáig jogszabályt Észak-Írországban, ezért ezen tervezett rendeletek tartalmi elemeinek Válasz Online általi említése az általam kritizált pontok szempontjából teljesen irreleváns, mivel nem képes igazolni a mostani helyzetre vonatkozó korábbi téves állításokat.

„Ezt az esetet, az előzővel együtt az ENSZ CEDAW jelentése javasolja, amelynek április 1-ig hatályba lépő rendeletekkel történő végrehajtásáról rendelkezik az új törvény” – írtam le világosan legutóbbi válaszomban, új dolgot ezután nem állított az internetes oldal. Azt is érdekes észrevenni, hogy a CEDAW-bizottság javaslataiban ezeket az eseteket „at least”, vagyis „legalább” felütéssel sorolják fel (az abortusz legalizálását javasolják legalább ezen esetekben). Tehát ezekre a javaslatokra a Válasz Online beállításával ellentétben nem lehet az abortusz korlátjaiként tekinteni. Természetesen az áprilisig hatályba lépő rendeletek ennél sokkal tágabb esetekre is kiterjeszthetik az abortuszok végzésének feltételeit, ahogy erről a legújabb hírek is szólnak.

Az október 22. előtti jogszabályok nem rendelkeztek a magzati rendellenesség és az erőszak esetén történő abortusz engedélyezéséről. A júliusban elfogadott és októberben hatályba lépő Northern Ireland (Executive Formation) Act úgy törölte el a magzati életet védelmező, abortuszt tiltó törvényt, hogy nem hozott helyette olyan azonnal hatályba lépő jogszabályt, amely korlátozná az abortusz elvégezhetőségét. Emellett idáig más törvény vagy rendelet sem határozott ilyenről. A fentiekből következik, hogy jelenleg nincsen törvényi korlátja az abortuszoknak a várandósság 28. hetéig, tehát nem szembesül jogi következménnyel az, aki bármilyen indokból abortuszt végez pl. egy 26 hetes magzaton. Mindemellett, az északír kormány útmutatója szerint a gyakorlatban nem fognak az átmeneti időszakban rutinszerűen abortuszokat végezni.

Igaza volt tehát a fekete profilképpel szolidaritóknak, jelenleg valóban nincsen jogi védelme a születendő embereknek a várandósság 28. hetéig.