„A hetedik, 2018-as magyar Alaptörvény-módosítás mégis nagy visszhangot váltott ki itthon és külföldön is: a nemzetközi sajtó ritkán számol be ilyen kimerítően magyarországi ügyekről. Az újságírók szerint jogsértő magatartás, ha egy EU-tag ország a hajléktalanságot társadalmi probléma helyett bűncselekményként kezeli. Ezzel hazánk a nemzetközi közvélemény szerint nemcsak az európai ajánlásokat veszi semmibe, hanem az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát is.
Szociális szakember vagyok, és azt várom, hogy a kriminalizáció véget érjen. Az Utcáról Lakásba Egyesület egyik alapítójaként és vezetőjeként több, mint egy évtizede lakhatási jogokért küzdő aktivista vagyok, jelen összefoglalóban a szubjektív véleményem, és a saját tapasztalataim is helyet kapnak.
Az önkormányzati választások ellenzéki győzelmet hozó eredménye óta sokan azt várják az újonnan megválasztott települési és fővárosi kerületi polgármesterektől, hogy cselekedjenek, és vegyék fel a kesztyűt a fokozódó lakhatási krízis elleni küzdelemben.”