„Visszaállt a magyar politika 2006-os állapota. Nem előre léptünk, hanem visszautaztunk az időben. Ismét két, a XXI. század kihívásaira jó választ adni képtelen politikai tömb vetélkedik egymással a hatalomért. Mindkettőnek meg van a maga jelentős médiabefolyása (független média gyakorlatilag nincs), amely eredményesen gondoskodik arról, hogy a választók óriási többsége csak ebben a két nagy politikai tömörülésben legyen képes gondolkodni.
Orbán Viktor rendszerét nem Gyurcsánnyal és az országot az államcsőd szélére juttató baloldali és liberális barátaival kell leváltani. Sőt, meggyőződésem az is, hogy velük nem is lehet. Orbán Viktornak éppen olyan ellenzékre van szüksége, amely összegyurcsányozta magát, hiszen ellenük - ahogy az ellenzék által egymás után elveszített 9 országos választás mutatta - könnyű győzni. Így aztán minden marad a régiben.
Végül néhány szót arról, hogy mit tartanék én jónak. Évekkel ezelőtt, amikor a Jobbik politikai pozicionálásáról viták folytak köztünk az elnökségben, elmondtam már ugyanezt. Magyarországnak egyszerűen egy normális, tisztességesen működő, a XXI. század kihívásaira megfelelő válaszokat adó pártra van szüksége. Semmi különösre, csak egy NORMÁLIS pártra. Egy olyanra, amely egyik politikai pólussal sem köt szövetséget. Ettől volna igazán félnivalója mind Orbán Viktornak, mind Gyurcsány Ferencnek, mert ez egyszer s mindenkorra az Orbán-Gyurcsány korszak végét jelentené és megnyitná az utat egy, a fejlődést lehetővé tevő új korszak számára. Ilyen párt azonban nincs – legalábbis egyelőre.”