Minimálbér helyett béruniót!

„Amikor a Béruniós kezdeményezést elindítottuk, elmondtuk: mi nem alamizsnát kérünk, nem adományért könyörgünk és nem mások munkáján akarunk meggazdagodni. Mi azt kértük, hogy a magyar emberek is olyan feltételekkel dolgozhassanak, amelyek között ki tudják termelni a méltó, európai béreket. A magyar dolgozó is van olyan szorgalmas, mint a német vagy a francia dolgozó, csak nekik adnak lehetőséget, nekünk pedig nem. Mi a lehetőséget kértük.

Európa pedig elkezdett beszélni a bérkérdésről. Az Európai Parlamentben 2017-ben megrendezett szakmai konferenciánkon komoly politikusok, közgazdászok és szakértők vitatták meg, hogyan lehetne valamit tenni. Európa vezetői szociális pillérről, európai munkaügyi hatóságról kezdtek beszélni. De elképesztő volt az a lejárató hadjárat is, amelyet akkor a Fidesz és a baloldal is indított a Bérunió ellen itthon, de még külföldön is. A Fidesz saját hatalmát féltette: nekik addig terem babér, amíg a magyar melós napi 12 órát robotol, és még ezek után is anyagi függésben lehet tartani. A baloldal pedig ismét csodát hirdetett – régi szokásuk ez nekik – és azt mondták, hogy a Bérunió nem megvalósítható, de majd ők a külföldi kapcsolataikkal elintézik az európai minimálbért.

Ismerik ugye a viccet a jereváni rádióról? Na, itt is olyasmi történt. Először kiderült, hogy azt a baloldali pártok sem gondolták, hogy Magyarországon hirtelen bevezetik a kétezer eurós luxemburgi minimálbért, hanem majd minden országban bevezetnek »valamilyen« minimálbért. Köszönjük szépen a semmit, minimálbér eddig is volt, csak nem lehetett megélni belőle. A Jobbik persze nem olyan, mint a baloldal. Ha valami jó is kisülhet a végén, hát tegyék – mondtuk –, hozzátéve, hogy az európai minimálbér csak a nulladik lépés.

Foglalkozzon Európa a bérkérdéssel, de ettől nekünk több kell. Kellemetlen, hogy éppen a baloldaliak szövetségese, a munkahelyteremtésért felelős európai biztosnak jelölt luxemburgi szociáldemokrata Nicolas Schmit mondta el meghallgatásán kerek perec, hogy szó sincs európai minimálbérről, és ilyet nem is tervez létrehozni. Schmit szerint ugyanis ehhez túl nagyok a gazdasági különbségek. Értsd: amíg Magyarországon még a magyarok 70 százaléka számára is csak az álom kategóriájába tartozó 360 ezer forintos »átlagbér« is csak a fele a luxemburgi minimálbérnek, addig mit akarunk?

Nincs igaza Nicolas Schmitnek? De, sajnos igaza van, és ezért dolgozom most is a Bérunió megvalósításán. Mondott ugyanis Schmit még valamit: »tisztességes Európára, fenntartható gazdaságra van szükség, amelyben központi helyet kapnak a szociális jogok.« Erről beszéltem: Európát jelenleg szétfeszítik a gazdasági és jövedelmi különbségek. Ma egy magyar fiatal vagy elvándorol a jobb élet reményében, itthon hagyva családját és otthonát, vagy itthon marad és elszegényedik. Eközben nyugaton egyre nagyobb a feszültség abból, hogy az olcsón dolgozó keletiek lenyomják a béreket. Tisztességes ma Európa? Nem. Fenntartható egy ilyen Európa? Nem. Helyet kapnak egy ilyen Európában a szociális jogok? Kezdik kapisgálni, különösen a Béruniós kezdeményezés óta, de még van hová fejlődni.”