Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
A terrorveszélyt hordozó illegális bevándorlás a legtöbb nyugat-európai helyszínen mostanra gyökeresen átalakította a mindennapokat.
Az EU-nak jelen pillanatban esze ágában sincs bővíteni.
„Ha a pályázók számát vesszük figyelembe, akkor számít, hogy az új Európai Bizottságban ezt a posztot nekünk szánták. Mivel hosszabb ideje következetesen kiállunk a nyugat-balkáni országok uniós tagsága mellett, meg is érdemelnénk a lehetőséget, hogy végre tehessünk is valamit érte.
Trócsányi Lászlónak mint nemzetközileg elismert jogtudósnak nem lehetett különösebben jó élmény, hogy tudását és tapasztalatát figyelemre se méltatva diszkvalifikálták összeférhetetlenség miatt. Nevéhez fűződik többek között a Brüsszelben sokat bírált alkotmány és a médiatörvény is. Ugyanakkor az EU-nak jelen pillanatban esze ágában sincs bővíteni, és többnyire a nyugat-balkáni országok sem szakítják el a hámot, hogy az uniós elvárásoknak megfeleljenek.
Először is, azért nincs napirenden a bővítés, mert egyes magországok nem akarják. Emmanuel Macron francia elnök júliusi belgrádi látogatásán személyesen fejtette ki Alekszandar Vucsics szerb államfőnek, hogy szó sem lehet addig új tagok felvételéről, amíg nem kerül sor az EU reformjára, hiszen a jelenlegi 28 tagállam között sincs egyetértés.
Egyelőre nem hangsúlyos, de a nyugat-európai gazdasági növekedés lassulásával egyre fontosabbá válhat az ellenérv, hogy a potenciális balkáni tagok szegények, s felzárkóztatásukra a pénz és az elszántság is kevés. Ha bekövetkezik a régóta rebesgetett gazdasági visszaesés, a tagországok lakosságával is nehéz lesz elfogadtatni az ezzel járó költségeket. Hogy egy történelmi példával éljünk, Bosznia-Hercegovina bekebelezése az Osztrák–Magyar Monarchiának is sokba került, olyannyira, hogy Andrássy Gyula külügyminiszter kis híján belebukott.
Azt, hogy Brüsszel részéről csökken a hajlandóság új tagok felvételére, a tavaly elkészült nyugat-balkáni stratégia elég világosan jelezte. Már a keletkezése is pótcselekvés volt, a bővítési szándék hiányának elkendőzése. Ezt tavalyi balkáni útján hordozta körbe Johannes Hahn, az EU leköszönő bővítési biztosa. Hangzatos neve ellenére kevés konkrétumot mondott arról, hogy mikor számíthatnak az érintett országok bebocsátásra az Európai Unióba.”