Kemény dió lesz az uniós bővítési biztosi poszt

2019. október 06. 11:42

Az EU-nak jelen pillanatban esze ágában sincs bővíteni.

2019. október 06. 11:42
Gyetvai Mária
Magyar Nemzet

„Ha a pályázók számát vesszük figyelembe, akkor számít, hogy az új Európai Bizottságban ezt a posztot nekünk szánták. Mivel hosszabb ideje következetesen kiállunk a nyugat-balkáni országok uniós tagsága mellett, meg is érdemelnénk a lehetőséget, hogy végre tehessünk is valamit érte.

Trócsányi Lászlónak mint nemzetközileg elismert jogtudósnak nem lehetett különösebben jó élmény, hogy tudását és tapasztalatát figyelemre se méltatva diszkvalifikálták összeférhetetlenség miatt. Nevéhez fűződik többek között a Brüsszelben sokat bírált alkotmány és a médiatörvény is. Ugyanakkor az EU-nak jelen pillanatban esze ágában sincs bővíteni, és többnyire a nyugat-balkáni országok sem szakítják el a hámot, hogy az uniós elvárásoknak megfeleljenek.

Először is, azért nincs napirenden a bővítés, mert egyes magországok nem akarják. Emmanuel Macron francia elnök júliusi belgrádi látogatásán személyesen fejtette ki Alekszandar Vucsics szerb államfőnek, hogy szó sem lehet addig új tagok felvételéről, amíg nem kerül sor az EU reformjára, hiszen a jelenlegi 28 tagállam között sincs egyetértés.

Egyelőre nem hangsúlyos, de a nyugat-európai gazdasági növekedés lassulásával egyre fontosabbá válhat az ellenérv, hogy a potenciális balkáni tagok szegények, s felzárkóztatásukra a pénz és az elszántság is kevés. Ha bekövetkezik a régóta rebesgetett gazdasági visszaesés, a tagországok lakosságával is nehéz lesz elfogadtatni az ezzel járó költségeket. Hogy egy történelmi példával éljünk, Bosznia-Hercegovina bekebelezése az Osztrák–Magyar Monarchiának is sokba került, olyannyira, hogy Andrássy Gyula külügyminiszter kis híján belebukott.

Azt, hogy Brüsszel részéről csökken a hajlandóság új tagok felvételére, a tavaly elkészült nyugat-balkáni stratégia elég világosan jelezte. Már a keletkezése is pótcselekvés volt, a bővítési szándék hiányának elkendőzése. Ezt tavalyi balkáni útján hordozta körbe Johannes Hahn, az EU leköszönő bővítési biztosa. Hangzatos neve ellenére kevés konkrétumot mondott arról, hogy mikor számíthatnak az érintett országok bebocsátásra az Európai Unióba.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Európai téridő
2019. október 07. 10:14
Nyugat-Balkánnak mostanában a szétesett egykori Jugoszláviát hívják. Hogy kik és miért hagyták, hogy szétessen, azt igencsak megkésve, "történelmi távlatból nézve", talán össze lehet majd gereblyézni, valamikor a jövében, "veszett fejsze nyele"-alapon. Mindenesetre a XIX. századi pánszláv és az attól többnyire független "alszláv", a nem szláv népekkel szemben nem túl barátságos ideológiák részesei voltak a különféle szláv nemzetekből eggyé kovácsolni óhajtott mű-országok létrejöttének éppúgy, mint azok szétesésének. A néhai Jugoszlávia szerb örökségű, "albán, tehát nem szláv zárványairól" nem is szólva. Az újfajta, sztálini szovjet mintára 1945 után, amúgy frissiben létrejött titói délszláv formációt kételkedve szemlélte már Bibó "Bálvány" István is a "kisállamok nyomorúságáról" szóló tanulmányában. A csehszlovákok az egységes nemzet eszméjéről a szovjet-varsói szerződéses 1968-as "internacionalista segítségnyújtás" után kezdtek, eléggé megkésve, föderációról, majd a "bársonyos forradalom" után konföderációról pampogni, végül mégiscsak különváltak. A nyugat-balkáni térség domborzata is inkább a differenciációt, mintsem az integrációt segíti. És "maluszként" ott vannak a török hódoltság korától megörökölt muszlimjaik is, akik sajnos a nagyokos Nyugat-Mucsa eddigi elqrt intézkedései miatt elég könnyen radikalizálhatók. Ezzel a térséggel foglalkozni kell, még ha az Unió itt is arra a fajta időhúzásra játszik, ami Törökország tagsági kérelmének folyamatos elodázása folytán "kitermelte" Erdogant. Vagy a pozíció adta tekintéllyel okosan élve egy kibővített "visegrádi" formációt "felépíteni".
Akitlosz
2019. október 06. 20:38
"Az EU-nak jelen pillanatban esze ágában sincs bővíteni. " Az meglehet, csakhogy a jelen pillanat csak egy pillanatig tart és már régen elmúlt addigra, amire ezt a mondatot befejezem.
Takita
2019. október 06. 20:05
A T.Szerző kicsit lazán közelit a témához. Pontatlan a bővitési biztos megnevezés. A bővités és a szomszédságpolitikáért( ! ) felelős tárcát adná Magyarországnak Ursula von der Leyen. 1. A bővítés nem jelent azonnali belépést, vannak fokozatok. 2.Geopolitikai okból nagyon fontos,hogy ezek az országok mielőbb valamilyen formában kötödjenek az EU-hoz. (Pl. szárazföldi kapcsolat Görögországgal, a hatalmi vákuumot mielőbb be kell tölteni,stb.). 3. A szomszédságpolitika sem kis téma . Az előző biztos feladatkörének jelentős részét ez töltötte ki.
istvanpeter
2019. október 06. 13:08
Hát, egyszerűen az a helyzet, hogy bővítéssel érintett új tagországoktól már nem várható olyan sok extraprofit, de annál több probléma lenne velük.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!