„Csak szemléltetésként: akkor, amikor egyik szomszédunk egy új szénbánya megnyitását készítette elő, a környezetvédelmi minisztérium elfogadtatta a 2030-ig szóló Környezetpolitikai Stratégiát, a kormány pedig jóváhagyta a felső-nyitrai szénrégió átalakítását.
Amikor az éghajlatváltozás említésekor sok állam és politikai képviselő is az Európán kívüli nagy szennyezőkre mutogat, Szlovákia csatlakozott a Zöld Klíma Alaphoz, amely segíti a fejlődő államokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Bizonyára nem tévedés, nem véletlen és nem is eltúlzott udvariasság volt António Guterres ENSZ-főtitkár részről az, amikor Szlovákiát a térség hajtóerejének nevezte az éghajlatváltozás elleni harcban.
Manapság sok ország az önostorozás hibájába esik. Bármilyen előrelépést is érnek el, az otthoni reakció általában: »ezt már régen kellett volna« vagy »ez nem elég«. Természetesen Szlovákia sem kivétel. Bizonyos értelemben ez így helyes, hiszen ez a reakció arra kényszeríti az országot, hogy továbblépjen. Bár néha a jóból is megárt a sok, amikor lehetőség van büszkének lenni az országra, ne legyintsünk rá, hanem éljünk vele. Ezt a lehetőséget a klímacsúcs egyértelműen megadta.”