Melyik volt előbb: az áldozat, vagy pedig az elkövető?
„Talán tényleg – valamennyire – hasonló háttér áll a legkegyetlenebb bűnözők mögött is. Óvatos, lassú kötéltánc ez az állatiasság és az emberségesség határvonalán, ám előbb-utóbb billen a kötél, kiderül, zuhanás lesz-e vagy felemelkedés, ámokfutás vagy szabadságharc, bűn vagy erény, dráma vagy vígjáték.
Együtt örlődünk a film során Jokerrel, mert minden, ami vele történik, hat ránk is. Úgy, hogy saját bőrünkön érezzük az összes tragédiát, meglepően könnyen azonosulunk a protagonistával: szinte beleszédülünk, ahogy látjuk tönkre menni egy olyan ember életét, aki pontosan tisztában van a valósággal, mégsem tudja kezelni azt. Tisztes állampolgárként megrémülünk önmagunktól, rádöbbenünk, lehet nem is vagyunk jobbak Jokernél. Csak jobb helyre születettek, szerencsésebb körülményekkel.
Megrémülünk, mert hogyan is érezhetnénk részvétet egy totális pszichopata irányába, »ez biztos nem normális« – mondogatjuk, »undorító, ahogy az erőszakot elfogadottnak állítják be« – folytatjuk. Meglepően könnyű részvétet érezni, ha ismerjük az okok mögötti miérteket, ugye? Legyen szó akár egy vérengzős pszichopatáról. Isten lássa lelkem, de szerintem pont ez a normális, ez az emberi. (A film egyébként nem gondolom, hogy népszerűsíti az erőszakpornót, mert nem foglal álláspontot, szimplán karakterdrámát- és annak miértjeit mutatja be.)
Mindenki eldöntheti magában: Joker az őrült, vagy pedig a világ? Melyik volt előbb: az áldozat, vagy pedig az elkövető?”
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Új világ köszönthet a rolleresekre és a gyalogosokra, a közutakon pedig kicsit magasabb sebességre kapcsolhatunk majd a tervek szerint.
Hatvan gyűltek össze a patrióták.
Üzenet a Kárpát-medence magyarságának: együvé tartozunk.
