Füst a liberális világ felett

2019. szeptember 02. 11:06

Kereskedelmi megállapodás garantálhatja a még több marhahúst, nádcukrot és szójababot

2019. szeptember 02. 11:06

„Milyen károkat tud okozni egy eldobott szalvéta a természetben? A magyar agrárminiszter kinevezés előtti bizottsági meghallgatásán a tudomány nevében lépett rá arra az útra, amin e kérdés megválaszolásához járni érdemes. Ő talán nem számolt vele, de a hisztéria kalkulálható volt, ahogy a haladó sajtó rávetette magát a tárcavezető egy kiragadott mondatára. A kontextus egésze szerint az Európában futótűzként terjedő sertéspestis megállítása érdekében minden szabályt a legszigorúbban be kell tartani – ideértve az állattartó telepek higiéniai előírásait vagy az erdőjáró emberek felelős magatartását.

A jelenkor egyik – ha nem a legnagyobb – népvándorlási hullámából pusztán a céltalan migránsozást leszűrni képes balliberális kommunikációs ítészek jól eladható demagógiával gyártottak címlapokat a miniszteri figyelmeztetésből: az országon áthaladó migránsokat okolja az agrártárca vezetője a sertéspestisért!

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Von der Leyen retteg: azonnal beszélni akar Zelenszkijjel, a tét nem is lehetne nagyobb

Von der Leyen retteg: azonnal beszélni akar Zelenszkijjel, a tét nem is lehetne nagyobb
Tovább a cikkhezchevron

A demagógia természete és célja szerint az arra fogékony fogyasztóknál gyorsan hat, és legyünk önkritikusak, a Homo sapiens előszeretettel halad a könnyebb ellenállás irányába. A készre csomagolt és a saját felelősség kérdését dicséretes módon megkerülő válaszoknál pedig nincs vonzóbb ajánlat.

E sorok írója is fültanúja volt olyan párbeszédnek, hogy a rombolás még egyértelműbb legyen: »szakmai« párbeszédnek, vadbiológiai ismeretanyag iskolarendszerű átadásán, ahol gúnyosan tette fel a kérdést a jövő vadgazdálkodási szakembere (!) az állatorvos professzornak, hogy mit gondol a miniszter tarthatatlan kijelentéséről. A válasz szerencsére nem politikai, hanem tudományos volt, így a világról alkotott képét a balliberális oldalakból összetákoló, egyébként érett férfikorban lévő, elvileg felelős állampolgárként a társadalom kollektív arcélének mozaikjához tartozó kérdező pironkodva fújt visszavonulót. A sertéspestis ugyanis egy szalvétán is továbbterjedhet azon fajok között, amelyeket gazdatestnek rendelt számára a Teremtő.

Ez a tétel gyorsan egyértelművé vált bárki számára akkor is, amikor a miniszter beszélt róla. Az egyik, saját kizárólagosságával kampányoló sajtóorgánum virtuális hasábjairól azonban a mai napig hiányzik bármilyen beismerése annak, hogy a kattintásszámokért cserébe nem felvilágosult olvasói limbusát, maximum a vaddisznók dagonyáját bélelte ki azzal a könnyen bemocskolható, de annál nehezebben tisztítható keszkenővel, amit hitelességként és a társadalom tagjainak egymásba vetett bizalmaként ír le a politikatudomány…
Na most itt van nekünk Dél-Amerika aktuális erdőtüzeinek esete.

A világ adakozó celebritásaiból verbuvált egyesített nemzetközi front idő előtti boldoggá avatására készülő haladók kedvéért álljon itt: senki, sehol nem mondta azt, hogy ami Dél-Amerikában most történik, az az emberiség üdvére válik. Minden egyes fa, minden védett faj minden egyede és minden őslakos elveszített otthona pótolhatatlan veszteség. Ahogy az a tajgán, a szavannán, az Arktiszon vagy az Antarktiszon. Csak éppen a belvárosi kávézók kiapadhatatlan szója latte-kínálatának ára van. Szójabab. Dél-Amerikában terem. Egykor volt amazóniai esőerdők felégetett talaján. Demagógia? Részben. Hulljon hamu az önmaga csapdájába lépő krónikásra.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett

Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ökobetyár
2019. szeptember 02. 12:46
Vége a húst-hússal! A konzekvens klímapolitika a lemondások politikája. Ha kormányzással sikerül is a politikai mezőket hierarchizálni és alárendelni a nagy célnak, a klímavédelmi politika - a dolgok állása szerint - aszkézis-politika lesz. Első ízben lenne a politika a lemondások politikája, mely nem gazdasági kényszereket követ, hanem etikai szükségszerűségeket. Az őrületes mobilitásbarát, még csak nem is SUV-lelkű, hús-zabáló, ritka földfémeket eltelefonáló bőség korlátozva lenne, bár a lehetősége megmarad. Ám, hogy minden úgy megy, mint eddig, hogy az összes dologra és szokásra egy CO2-semleges bevetés áll rendelkezésre, a világot smart technikákkal fenntarthatóvá varázsoljuk, míg a belvárosok tovább csillognak és a részvénypiacok újabb csúcsokat döntögetnek – ez csak az únióválasztók meséje. Öreg ökok már évtizedek óta a kollektív létünk zsugorodását óhajtják. (Ezek volnánk mi, lásd a Köln2020 szcenáriót, 1989-ből). Tehát leépítésről van szó, nem egy klímabarát segítő gesztusról. Az egész megújulók utáni fáradozás csak akkor kap értelmet, ha azt magatartásváltozás és lemondás is kíséri. A biopolitikailag erősen fegyelmezett és önmagát megvalósító tech-elit, a kreatív és digitális gazdaságban, mint modell, csak egy urbánus mellékjelenség marad. A gyerekek kényszerülnek lemondásra. Szüleik, a babyboomer-ek, a relatív magas nyugdíjaikkal egy gazdag öregkor elé nézhetnek. Legfeljebb emlékeikbe menekülnek, régi, kövér autóikba, Ausztrália-nyaralásaikba, akkora carbon footprint- tel, mint Gulliver lába. A jövő nemzedékek visszafogottabban fognak élni, regionálisabban, szerényebben, kevesebb lesz a kozmopolita, kevesebb az utazással kapcsolatos kulturális világtudás. Természetesen nem öko-diktatúráról lenne szó. A fegyelmezés egyszerűen belülről jönne, a motiváció „intrinsic”, ahogy a pszichológusok szépen mondják. A „nudging” virágzik, mindenütt apró biztatások és ösztönzések a helyes viselkedésre. Jutalomrendszerek jönnek ismét, melyek szociális elismerésre alapulnak és a kollektívához való igazi és teljes érvényű hozzátartozást szavatolják. Hosszas klímapolitika stabil mentalitásra van utalva, ezért egyfajta társadalom-újraformázás (Reformatierung) ajánlatos. ÖN MENNYIT UTAZIK KUTATÁS CÉLJÁBÓL? Konferenciák, előadások, helyszíni kutatások – a tudósok mindig úton vannak – és növelik karbonlábnyomukat. Néhányan most teszik először közzé 2019 első féléves CO2-kibocsátásukat. KEVESET UTAZOM Peter Scholze (31), matematikus Jármű kg CO2 Repülő Köln-Los Angeles 2980,0 Los Angeles-Chicago 672 Chicago-Köln 2055 Vonat Bonn-G.partenkirchen 10,40 -Münster 0,040 -Berlin 3,40 -Innsbruck 12,40 Összesen 5734,24 kg CO2 ÁTÁLLTAM Claudia Schmidt (27), doktorandusz Max-Planck-Institut, Biochemie, Göttingen Repülő Frankfurt-Krakau 574 Vonat Göttingen-Berlin 1,00 Összesen 575 kg CO2 KONGRESSZUSOKAT MONDOK LE Stefan Rahmstorf (59), klimatológus Potsdam Institut für Klimaforschung Erdsystemanalyse Repülő Berlin-Barcelona 668 -Stockholm 466 Frankfurt-Berlin 111 Wien-Zürich 314 Vonat 5x Potsdam-München 14 2x -Karlsruhe 5,6 -Frankfurt 2,8 -Frankfurt 1,4 -Leipzig 2,8 -Tübingen 23,60 -Prag 19,20 -Zürich 20,50 -Bremerhaven 8,60 -Kiel 2,80 -Bad Belzeg 5,00 -Wien 34,00 -Hamburg 2,80 Összesen 1712,1 kg CO2 (DIE ZEIT 2019. aug. 22.)
Válasz erre
1
3
vendelin
2019. szeptember 02. 11:24
Hát igen. Érdekes dolog a Starbucks, a Costas vagy a McDonalds üzleteiből szomorkodni az erdőtüzek okozta károk miatt...
Válasz erre
13
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!