A keresztény szabadságról

Ha a homoszexuális párok házasodhatnak, és gyermeket is örökbe fogadhatnak, akkor vajon nem ütköznek-e bele egy-egy gyermek egészséges testi és lelki fejlődéshez való jogába? Teljesen jogos! De mi van annak a gyermeknek az egészséges testi és lelki fejlődésével, akit már 1 hónapos korában a kereszténység skatulyájába zárnak? Az ellen sem tiltakozhat! Mi van annak a gyermeknek az egészséges testi és lelki fejlődésével, akit az apja 5 hónapos korában agyonver? Akit az anyja éheztet, akit az anyja megölet? És miért lenne akkora probléma, ha melegek nevelnének fel olyan gyerekeket, akik senkinek sem kellenek? Akkora baj lenne, hogy nem egy árvaházban, lelkinyomorrékent nőnének fel, hanem családban ahol szeretik őket!?? Én tényleg nem értem ezt a hozzáállást.

A felcsúti majom kitalálta ezt a keresztény szabadság nevű marhaságot, mert azért érzi, hogy az illiberalizmusnak elég szabadság ellenes bukéja van. Kár, hogy ilyen fogalom nem létezik.

Ervinke, a dolog nagyon egyszerű, csak hülye vagy hozzá: "Igazából csak két törvény van. Az első, hogy: tégy, ahogy akarsz. A második, hogy: ne támadj más személyére vagy tulajdonára. Ennyi az egész törvény, bárki képes megtanulni."

„Valódi demokrácia csak »jogállamban« és az emberi személy helyes értelmezése alapján lehetséges. Ez igényli azon nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, amelyek biztosítják a személy kibontakoztatását a valódi eszmények megvalósítását célzó nevelés és képzés által, valamint a »társadalom személyességének« növekedését a részvétel és a közös felelősség struktúráinak megteremtése által. Napjainkban hajlanak az emberek arra, hogy az agnoszticizmust és a szkeptikus relativizmust olyan filozófiának és alapvető magatartási formának tekintsék, amely megfelel a politikai demokrácia követelményeinek, azokat pedig, akik meg vannak győződve arról, hogy ismerik az igazságot és szilárdan ragaszkodnak hozzá, demokratikus szempontból megbízhatatlanoknak tartsák, mert nem fogadják el, hogy az igazságot a többség határozza meg, vagy hogy az igazság a politikai erőviszonyoknak függvényében változik. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy ha nem létezik olyan végső igazság, amely a politikai cselekvést irányítja és szabályozza, akkor az eszmék és a meggyőződések könnyen a hatalmi célok eszközeivé válhatnak. Ha egy demokráciából hiányoznak az alapvető értékek, akkor az előbb-utóbb leplezett vagy leplezetlen totalitarizmusba fordul, miként a történelem tanúsítja. Az Egyház nagyon jól ismeri a fanatizmusban vagy a fundamentalizmusban rejlő veszélyt; ezek ugyanis tudományosnak vagy vallásosnak tűnő ideológia címén feljogosítva érzik magukat arra, hogy az igazságról és a jóról alkotott felfogásukat másokra is rákényszerítsék. A keresztény igazság nyilvánvalóan nem ilyen természetű. Mivel a keresztény hit nem ideológiai jellegű, egyáltalán nem törekszik a változó társadalmi és politikai valóságot merev modellbe zárni, és elismeri, hogy az ember élete koronként különböző és tökéletlen formában bontakozik ki. Az Egyház tehát, amikor elismeri az ember transzcendentális méltóságát, a szabadság tiszteletben tartását tekinti irányelvének és módszerének. (…) De a szabadság csak az igazság befogadása által érvényesül teljesen: egy igazság nélküli világban a szabadság elveszíti tartalmát, és az ember vad szenvedélyeinek, nyílt vagy rejtett tényezőknek a hatása alá kerül. A keresztény viszont éli a szabadságot (vö. Jn 8,31-32), szolgálja a szabadságot; hivatásának missziós természetéből eredően állandóan hirdeti az általa már megismert igazságot; másokkal folytatott párbeszédében figyelembe veszi az igazság minden töredékét, amelyet az emberek életében és az egyes nemzetek kultúrájában felfedezett, szüntelenül hangsúlyozza mindazt, amit hite és egészséges értelmi erőfeszítése révén az emberi személyről tanult.” https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=86