A multikulturális államok valójában önellentmondáson alapulnak. Douglas Murray szerint erre világít rá az a konfliktus, amely egy kelet-londoni melegfelvonulás kapcsán robbant ki nemrég. A multikulturalizmust hangoztató narratívák nem képesek szembenézni a valódi társadalmi kérdésekkel, és nem vesznek tudomást az ember alapvető természetéről - szögezi le a neves brit publicista.
A modern multikulturális állam valójában ellentmondásokon alapszik
Július végén meleg büszkeség felvonulást (Pride) tartottak Waltham Forestben, Kelet-London egyik városrészében. A kerületet általában úgy tartják számon, mint sokszínű negyedet, Waltham Forest lakói közül azonban nem mindenki reagált pozitívan az eseményekre. A tiltakozók között volt egy muszlim nő, aki a teljes arcot elfedő burkát viselt. A felvonulóknak azt kiáltozta, hogy „szégyen, ti megvetendő emberek”. Az eseményről készült videó hamarosan meg is jelent az interneten. A felvétel és az arra érkező reakciók a szerző szerint rávilágítanak a modern multikulturális állam hazugságaira. A felvonulók közül egy személy a muszlim nő tiltakozására úgy reagált, hogy „ugyanezt állítják rólad, a rasszisták és a fasiszták”. Bár a rasszizmus és fasizmus vádja gyakran hangzik el napjaink közéleti vitáiban, Douglas Murray szerint valójában elmondható, hogy Nagy-Britanniában alig vannak rasszisták és fasiszták. Érdekes továbbá azt látni, hogy miközben valaki a sokszínűség zászlaját viseli, megbélyegzésben részesül a sokszínű társadalom egyik tagjától, valamint maga a zászló viselője is a muszlim nő többségi társadalomtól való különbözőségére hívja fel a figyelmet megjegyzésével. Mindezen tünetek – Murray szerint – a multikulturalizmus belső feszültségeire világítanak rá.
A gyűlöletellenes narratíva büntetéssel sújtaná a multikulturalizmus megsértését
Murray szerint a másik sokatmondó reakció az esemény kapcsán az interneten megjelenő, a gyűlölet minden formája ellen való fellépést követelő szlogen megjelenése volt. Ez a követelés azt jelenti, hogy a muszlim nő verbális tiltakozásának következményei kell, hogy legyenek – lényegében büntetőeljárást szeretnének vele szemben. Murray szerint ezzel két probléma is van. Az egyik gyakorlati, hiszen a nő arca el volt takarva, így a megtalálása szinte lehetetlen. A másik viszont morális jellegű, mivel felvetődik a kérdés, hogy valójában milyen jogon kellene a rendőrségnek embervadászatot folytatnia a nő ellen. Mindezt csupán az abszolút gyűlöletellenes narratíva kéri számon.
Az emberi természet része, hogy megkülönböztetjük magunkat másoktól
Murray szerint az a baloldali program, amely úgy foglalható össze, hogy minden típusú gyűlölet ellen fel kell lépni, soha nem lesz megvalósítható. Nem fogja a társadalmon belüli ellentéteket feloldani, sőt, azok felismeréséhez sem vezet el. Az emberi természet alapvető ismérve, hogy más emberek, embercsoportok ellen averzióval viseltet – a baloldal kedvenc kifejezésével élve: gyűlöletet érez. Valójában ez a fajta megkülönböztetés nem irtható ki az emberekből. Mindig is lesznek olyan jelenségek a társadalomban, melyeket egy-egy csoport alapvetően el fog utasítani – sok esetben érzelmi alapon. A gyűlölet elleni harc olyan, mint a szeretet vagy a halál kiirtására való törekvés. Mindegyik jelenség hozzátartozik az emberi léthez. A baloldal ott hibázik, hogy tabuként kezel bizonyos jelenségeket, és kísérletet sem tesz arra, hogy megnyissa az erről szóló vitát. Vagyis a problémák gyökerét, a társadalmi feszültségek okát nem érti meg, és nem is törekszik arra, hogy megértse, pedig a multikulturális társadalmakban – a bennük jelentkező feszültségek okán – kifejezetten szükség lenne a viták megnyitására.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
