Douglas Murray: A társadalmi feszültségek feloldásának legjobb módja a róluk szóló vita megnyitása

A modern multikulturális állam valójában ellentmondásokon alapszik

Július végén meleg büszkeség felvonulást (Pride) tartottak Waltham Forestben, Kelet-London egyik városrészében. A kerületet általában úgy tartják számon, mint sokszínű negyedet, Waltham Forest lakói közül azonban nem mindenki reagált pozitívan az eseményekre. A tiltakozók között volt egy muszlim nő, aki a teljes arcot elfedő burkát viselt. A felvonulóknak azt kiáltozta, hogy „szégyen, ti megvetendő emberek”. Az eseményről készült videó hamarosan meg is jelent az interneten. A felvétel és az arra érkező reakciók a szerző szerint rávilágítanak a modern multikulturális állam hazugságaira. A felvonulók közül egy személy a muszlim nő tiltakozására úgy reagált, hogy „ugyanezt állítják rólad, a rasszisták és a fasiszták”. Bár a rasszizmus és fasizmus vádja gyakran hangzik el napjaink közéleti vitáiban, Douglas Murray szerint valójában elmondható, hogy Nagy-Britanniában alig vannak rasszisták és fasiszták. Érdekes továbbá azt látni, hogy miközben valaki a sokszínűség zászlaját viseli, megbélyegzésben részesül a sokszínű társadalom egyik tagjától, valamint maga a zászló viselője is a muszlim nő többségi társadalomtól való különbözőségére hívja fel a figyelmet megjegyzésével. Mindezen tünetek – Murray szerint – a multikulturalizmus belső feszültségeire világítanak rá.

A gyűlöletellenes narratíva büntetéssel sújtaná a multikulturalizmus megsértését 

Murray szerint a másik sokatmondó reakció az esemény kapcsán az interneten megjelenő, a gyűlölet minden formája ellen való fellépést követelő szlogen megjelenése volt. Ez a követelés azt jelenti, hogy a muszlim nő verbális tiltakozásának következményei kell, hogy legyenek – lényegében büntetőeljárást szeretnének vele szemben. Murray szerint ezzel két probléma is van. Az egyik gyakorlati, hiszen a nő arca el volt takarva, így a megtalálása szinte lehetetlen. A másik viszont morális jellegű, mivel felvetődik a kérdés, hogy valójában milyen jogon kellene a rendőrségnek embervadászatot folytatnia a nő ellen. Mindezt csupán az abszolút gyűlöletellenes narratíva kéri számon.

Az emberi természet része, hogy megkülönböztetjük magunkat másoktól

Murray szerint az a baloldali program, amely úgy foglalható össze, hogy minden típusú gyűlölet ellen fel kell lépni, soha nem lesz megvalósítható. Nem fogja a társadalmon belüli ellentéteket feloldani, sőt, azok felismeréséhez sem vezet el. Az emberi természet alapvető ismérve, hogy más emberek, embercsoportok ellen averzióval viseltet – a baloldal kedvenc kifejezésével élve: gyűlöletet érez. Valójában ez a fajta megkülönböztetés nem irtható ki az emberekből. Mindig is lesznek olyan jelenségek a társadalomban, melyeket egy-egy csoport alapvetően el fog utasítani – sok esetben érzelmi alapon. A gyűlölet elleni harc olyan, mint a szeretet vagy a halál kiirtására való törekvés. Mindegyik jelenség hozzátartozik az emberi léthez. A baloldal ott hibázik, hogy tabuként kezel bizonyos jelenségeket, és kísérletet sem tesz arra, hogy megnyissa az erről szóló vitát. Vagyis a problémák gyökerét, a társadalmi feszültségek okát nem érti meg, és nem is törekszik arra, hogy megértse, pedig a multikulturális társadalmakban – a bennük jelentkező feszültségek okán – kifejezetten szükség lenne a viták megnyitására.