Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

A multikulturális államok valójában önellentmondáson alapulnak. Douglas Murray szerint erre világít rá az a konfliktus, amely egy kelet-londoni melegfelvonulás kapcsán robbant ki nemrég. A multikulturalizmust hangoztató narratívák nem képesek szembenézni a valódi társadalmi kérdésekkel, és nem vesznek tudomást az ember alapvető természetéről - szögezi le a neves brit publicista.
A modern multikulturális állam valójában ellentmondásokon alapszik
Július végén meleg büszkeség felvonulást (Pride) tartottak Waltham Forestben, Kelet-London egyik városrészében. A kerületet általában úgy tartják számon, mint sokszínű negyedet, Waltham Forest lakói közül azonban nem mindenki reagált pozitívan az eseményekre. A tiltakozók között volt egy muszlim nő, aki a teljes arcot elfedő burkát viselt. A felvonulóknak azt kiáltozta, hogy „szégyen, ti megvetendő emberek”. Az eseményről készült videó hamarosan meg is jelent az interneten. A felvétel és az arra érkező reakciók a szerző szerint rávilágítanak a modern multikulturális állam hazugságaira. A felvonulók közül egy személy a muszlim nő tiltakozására úgy reagált, hogy „ugyanezt állítják rólad, a rasszisták és a fasiszták”. Bár a rasszizmus és fasizmus vádja gyakran hangzik el napjaink közéleti vitáiban, Douglas Murray szerint valójában elmondható, hogy Nagy-Britanniában alig vannak rasszisták és fasiszták. Érdekes továbbá azt látni, hogy miközben valaki a sokszínűség zászlaját viseli, megbélyegzésben részesül a sokszínű társadalom egyik tagjától, valamint maga a zászló viselője is a muszlim nő többségi társadalomtól való különbözőségére hívja fel a figyelmet megjegyzésével. Mindezen tünetek – Murray szerint – a multikulturalizmus belső feszültségeire világítanak rá.
A gyűlöletellenes narratíva büntetéssel sújtaná a multikulturalizmus megsértését
Murray szerint a másik sokatmondó reakció az esemény kapcsán az interneten megjelenő, a gyűlölet minden formája ellen való fellépést követelő szlogen megjelenése volt. Ez a követelés azt jelenti, hogy a muszlim nő verbális tiltakozásának következményei kell, hogy legyenek – lényegében büntetőeljárást szeretnének vele szemben. Murray szerint ezzel két probléma is van. Az egyik gyakorlati, hiszen a nő arca el volt takarva, így a megtalálása szinte lehetetlen. A másik viszont morális jellegű, mivel felvetődik a kérdés, hogy valójában milyen jogon kellene a rendőrségnek embervadászatot folytatnia a nő ellen. Mindezt csupán az abszolút gyűlöletellenes narratíva kéri számon.
Az emberi természet része, hogy megkülönböztetjük magunkat másoktól
Murray szerint az a baloldali program, amely úgy foglalható össze, hogy minden típusú gyűlölet ellen fel kell lépni, soha nem lesz megvalósítható. Nem fogja a társadalmon belüli ellentéteket feloldani, sőt, azok felismeréséhez sem vezet el. Az emberi természet alapvető ismérve, hogy más emberek, embercsoportok ellen averzióval viseltet – a baloldal kedvenc kifejezésével élve: gyűlöletet érez. Valójában ez a fajta megkülönböztetés nem irtható ki az emberekből. Mindig is lesznek olyan jelenségek a társadalomban, melyeket egy-egy csoport alapvetően el fog utasítani – sok esetben érzelmi alapon. A gyűlölet elleni harc olyan, mint a szeretet vagy a halál kiirtására való törekvés. Mindegyik jelenség hozzátartozik az emberi léthez. A baloldal ott hibázik, hogy tabuként kezel bizonyos jelenségeket, és kísérletet sem tesz arra, hogy megnyissa az erről szóló vitát. Vagyis a problémák gyökerét, a társadalmi feszültségek okát nem érti meg, és nem is törekszik arra, hogy megértse, pedig a multikulturális társadalmakban – a bennük jelentkező feszültségek okán – kifejezetten szükség lenne a viták megnyitására.