„Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, történelmi mítoszok közül. Csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.
Az I. István királyról szóló emlékezet ellentmondásos: a hagyomány és a sok köztéri emlékmű erős, bölcs, szoborszerű uralkodóként véste őt a tudatunkba, míg a generációkon átívelő alapmű, az István, a király rockopera ájtatos, vívódó figuraként festette meg. Egy biztos: a nagyfejedelmi időszakot is számítva 41 éven át tartó uralkodása, a magyar állam (és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer) megalapítása, az egyházszervezet alapjainak letétele, a hatalmát veszélyeztető riválisok felmorzsolása elképesztő munkát és rengeteg konfliktust jelentett. Gondoljunk bele: István huszonévesen vezetett hadat Koppány ellen, nem lehetett több 31 évesnél, amikor 1000 karácsonyán fejedelemből király lett, 60-70 éves korában pedig kész megyerendszert, írott törvényeken alapuló, nyugat-európai típusú államot, a pápa által elismert, önálló keresztény királyságot hagyott maga után. (A források eltérően írnak Vajk-István születési dátumáról: 969 és 975 is lehetett. Afelől nincs kétség, hogy 1038-ban halt meg.)
István szervezőmunkája nélkül a magyarság valószínűleg eltűnt volna a népek süllyesztőjében. Az említett rengeteg konfliktus miatt az első királyról alkotott képet azonban sokáig »evilági por és salak szennyezte«, a felemásan – más értékelések szerint: kifejezetten rosszul – megoldott utódlás pedig évekre trónviszályba sodorta a fiatal Magyar Királyságot, mely egy időre ténylegesen (1044) és formálisan (1045) is német hűbéres lett. Mindezek, illetve a rendelkezésre álló kevés forrás miatt az államalapítóról ma is burjánzanak a mítoszok, valamint a modern jellegű álhírek. Alább hét pontban gyűjtjük össze a legszívósabbakat.”