István király és a fake news: a hét legmakacsabb mítosz az államalapítóról

2019. augusztus 20. 11:40

A rendelkezésre álló kevés forrás miatt az államalapítóról ma is burjánzanak a mítoszok, valamint a modern jellegű álhírek.

2019. augusztus 20. 11:40
Borbás Barna
Válasz Online

„Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, történelmi mítoszok közül. Csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.

Az I. István királyról szóló emlékezet ellentmondásos: a hagyomány és a sok köztéri emlékmű erős, bölcs, szoborszerű uralkodóként véste őt a tudatunkba, míg a generációkon átívelő alapmű, az István, a király rockopera ájtatos, vívódó figuraként festette meg. Egy biztos: a nagyfejedelmi időszakot is számítva 41 éven át tartó uralkodása, a magyar állam (és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer) megalapítása, az egyházszervezet alapjainak letétele, a hatalmát veszélyeztető riválisok felmorzsolása elképesztő munkát és rengeteg konfliktust jelentett. Gondoljunk bele: István huszonévesen vezetett hadat Koppány ellen, nem lehetett több 31 évesnél, amikor 1000 karácsonyán fejedelemből király lett, 60-70 éves korában pedig kész megyerendszert, írott törvényeken alapuló, nyugat-európai típusú államot, a pápa által elismert, önálló keresztény királyságot hagyott maga után. (A források eltérően írnak Vajk-István születési dátumáról: 969 és 975 is lehetett. Afelől nincs kétség, hogy 1038-ban halt meg.)

István szervezőmunkája nélkül a magyarság valószínűleg eltűnt volna a népek süllyesztőjében. Az említett rengeteg konfliktus miatt az első királyról alkotott képet azonban sokáig »evilági por és salak szennyezte«, a felemásan – más értékelések szerint: kifejezetten rosszul – megoldott utódlás pedig évekre trónviszályba sodorta a fiatal Magyar Királyságot, mely egy időre ténylegesen (1044) és formálisan (1045) is német hűbéres lett. Mindezek, illetve a rendelkezésre álló kevés forrás miatt az államalapítóról ma is burjánzanak a mítoszok, valamint a modern jellegű álhírek. Alább hét pontban gyűjtjük össze a legszívósabbakat.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 80 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kgyula
2019. augusztus 21. 09:26
István nem alapított államot, mert az már létezett; Géza fejedelem uralkodott, az országnak volt területe, amelyen a fejedelem hatalmat gyakorolt. Az, hogy Istvánt királlyá koronázták 1000. Karácsonyán, nem államalapítás. Egyébiránt trónbitorló volt, mert az akkori jog szerint Koppányt illette a főhatalom. Koppány pedig nem volt pogány, megkeresztelkedett. Augusztus 20-ának semmi köze az államalapításhoz, sem István megkotonázásához, ez egy egyházi ünnep, Istvánnak az egyház szentjének napja. Mivel nincs alkotmányos, tehát világi tartalma, aki nem katolikus vagy ortodox, annak augusztus 20. nem ünnep.
Vakfolt
2019. augusztus 21. 08:30
"A tudomány mai állása szerint nem ismert, hogy I. István milyen koronát kapott. Biztosan nem azt, amit ma Szent Koronának nevezünk, hiszen annak díszítő képei között Szent István után élt alakok is vannak. Az egyetlen hitelesnek tekinthető képünk első királyunkról az 1031-ben befejezett magyar koronázási paláston látható portré; aki azt készítette, találkozott Istvánnal." Ha van egy Trabantom a hatvanas évekből, és tavaly beletettem egy cd lejátszót, akkor a Trabantom nem származhat 82 előttről, hiszen akkor még nem volt CD? Dukász Mihály későbbi szegeccsel rábarmolása a koronára semmit sem bizonyít. https://szentkorona.weebly.com/uploads/2/0/0/3/20035969/4809216_5.jpg Az egyetlen "hiteles" koronázási palást szent Sebaldust ábrázolja, Gizella szakállas, S(t)ephanus valószínűleg Sebaldusból lett átsatírozva, inkább az a valószínű, hogy Istvánnal sosem találkozott ez a palást. A képen meg rohadtul nem az a korona van, ami a tízezresen, tehát még az indoklás is rossz. - Tessék királyom, itt a palástod. - Sephanus? El van írva a nevem. Gisla regina? Anyám már látta ezt? És mi ez a lándzsa, mikor nekem jogarom van? - Tudod a határidő, meg sietni kellett, meg a junior hímző kihagyta, - Hát én ezt fel nem veszem, ne égessetek már.
Vakfolt
2019. augusztus 21. 08:15
"rovásos nyomokat ugyan ismerünk a honfoglalás korából, de a kutatás mai állása szerint semmi sem utal arra, hogy a nép egésze (vagy akár nagyobb tömege) által ismert vagy használt közlési mód lett volna." Aha. Adva van egy írás, amin a magyar nyelv összes betűje leírható, egy bicsak kell hozzá és egy vessző, szemben a (lúd)tollal a kalamárissal és a pergamennel, no meg egy asztal és egy ülőalkalmatosság, és egy latin betűs ábécével ami kicsivel több mint a betűk felére jó. Na melyik valószínűbb, hogy egy átlagember rendelkezésére áll, aki meg akarja számolni mondjuk az állatait?? A kutatás mai állása ezek szerint logikátlan kretének eredménye.
Senye Péter
2019. augusztus 21. 07:32
Nyugathoz, a nyugati kereszténységhez való tartozásunkat Szent László pontosította: 'országa hű leánya, de nem szolgálója az Egyháznak', valahogy így állunk az EU-val is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!